Múzeumot kaptak azok a kutatók, akik megalkották Kína első atombombáját és hidrogénbombáját, továbbá azok, akiknek fontos szerepük volt az 1960-1970-es években az első kínai műholdak létrehozásában – számolt be a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) vasárnapi tájékoztatása nyomán a helyi online média.
Ez az első alkalom, hogy e területek néhány élen járó kutatójának, tudósának neve nyilvánosságra kerül – közölte Cao Hsziao-je, a CAS főtitkár-helyettese. Emlékeztetett arra, hogy a Kína nemzeti erejét, még pontosabban tudományos és különösen védelmi képességeit jelentősen megnövelő úgynevezett „két bomba és egy műhold” projektben több mint 17 ezer kutatónak volt szerepe.
„Hála nekik, Kína egyike a nukleáris és űrtechnológiával kapcsolatos területeken önálló ismeretekre szert tevő néhány államnak” – jegyezte meg Cao. A múzeum a CAS egyetemének Peking külső – Huajzsou – kerületében található kampuszán, egy 1958-ban alapított, volt rakétakísérleti bázison kapott helyet. E helyen folytak földi kísérletei nagy hatótávolságú rakéták nagy energiájú folyékony hajtóanyagainak és hajtóműveinek.
Kínában három éve jelentették be, hogy megnyitják a nyilvánosság előtt azt a sivatagi kísérleti telepet az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen, ahol több mint fél évszázaddal korábban megkezdték az ország első atombombájának kifejlesztését Mao Ce-tung államelnök utasítására. Az első kínai atombombát a Takla-Makán sivatag keleti részén elhelyezkedő Malan bázis közelében robbantották fel helyi idő szerint 1964. október 16-án délután három órakor.
A kísérleti telep annak idején szovjet segítséggel épült, ahogyan a főváros közelében kialakított atomkutató központ is. Utóbbiban 1959 végén már több mint hatezren dolgoztak. Az uránkészletek feltárása és feldolgozása szintén szovjet segítséggel kezdődött meg. A két ország viszonya azonban az 1960-as években romlani kezdett, Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető leállította a támogatást, a védelmi technológiák átadását és megkezdte szakértőinek kivonását.
Kína folytatatta kutatásait, és végül sikerrel robbantotta fel első – 596-os kódnevű – atombombáját, s ezzel ötödikként feliratkozott az atomhatalmak sorába. Első hidrogénbombáját 1967-ben tesztelte. 1969. szeptember 29-ig összesen 10 bombát robbantott fel, s 1966 októberében kilőtte első atomrakétáját is. Az első kínai atombomba és az első hidrogénbomba egyik ismert kifejlesztője Csu Kuang-ja atomfizikus volt, aki 2011-ben hunyt el, 87 éves korában.
