Nagy-Britannia több száz katonát küld kelet-európai NATO-tagállamokba, és átfogó intézkedéscsomagot is kidolgozott a térség katonai védelmének erősítésére.
A brit védelmi minisztérium pénteken, a varsói NATO-csúcsértekezlet nyitónapján bejelentette, hogy egy ötszáz fős kontingens indul Észtországba, azzal a feladattal, hogy azonnali reagálású erőként lépjen fel bármilyen válság vagy incidens esetén.
Egy további 150 tagú brit egység közelebbről nem részletezett hadfelszereléssel együtt Lengyelországba települ. Ennek az alakulatnak a feladata a közös műveleti képesség erősítése, egyebek mellett a lengyel fegyveres erőknek nyújtott képzési támogatással.
A brit védelmi miniszter, Michael Fallon által jóváhagyott intézkedéscsomag része négyezer ukrán katona kiképzése is; ez a program 2017 márciusáig tart.
A tárca ismertetése szerint Nagy-Britannia mindemellett több ezer fős alakulatot tart készültségben. Ezek az egységek néhány napon belül bárhol bevethetők a NATO gyorsreagálású erőinek részeként.
A minisztérium indoklása szerint a kelet-európai szövetségesek egyéb kockázatok mellett az orosz agresszió fenyegetésével szembesülnek.
A közlemény felidézi, hogy a brit királyi légierő (RAF) már most is négy Typhoon típusú harci repülőgépet állomásoztat a térségben a balti államok légvédelmének erősítésére. A gépek folyamatos készültségben vannak, hogy azonnal reagálhassanak a NATO-légtér esetleges megsértésére – áll a brit védelmi minisztérium ismertetésében.
Michael Fallon a BBC-nek pénteken kijelentette: az intézkedéscsomag célja Oroszország elrettentése bármilyen további agressziótól. A kelet-európai NATO-tagországok „óriási nyomást” érzékelnek Oroszország részéről, tekintettel a határok mentém tartott nagyszabású orosz hadgyakorlatokra, és a légterükben észlelt orosz berepülésekre – mondta a brit védelmi miniszter.
Fallon szerint a brit egységek telepítését a balti köztársaságok kifejezetten kérték.