A menedékkérők számának csökkenése ellenére nincs vége a nemzetközi menekültválságnak, és a migráció a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, amelyre „európai választ” kell adni – mondta a német szövetségi belügyminiszter Berlinben.
Thomas de Maiziere a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) 2017-es jelentését bemutató tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy még mindig „túl sok” menedékkérő érkezik Németországba, és továbbra is a „bűnöző embercsempészek” döntenek arról, hogy ki jöhet, ami a lehető „legembertelenebb” kiválasztási mód.
Kiemelte: azt kell elérni, hogy „Európa döntsön arról, ki jöhet Európába és Németországba”, és csak védelemre szoruló emberek érkezzenek, és ne olyanok, akik a jobb élet reményében akarnak bevándorolni. Aláhúzta, hogy ki kell alakítani egy új európai uniós menekültügyi rendszert, amelynek része egy „méltányos és szolidáris elosztási mechanizmus”.
De Maiziere elmondta, hogy a BAMF a migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszának vége után, 2017-ben már nem „válságüzemmódban” dolgozott, és a szervezeti és technológiai fejlesztések révén az újonnan érkezők kérelmeit két hónapon belül elbírálja. Az érvényes iratok nélkül érkezők személyazonosságának megállapításában is előreléptek, a többi között egy nyelvfelismerő szoftver rendszeresítése révén, amely a nyelvjárások megállapítására is alkalmas.
A Németországból távozó menedékkérők száma ugyan éves szinten csökkent, de ez csak annak tulajdonítható, hogy 2016-ban többnyire „egyszerű esetekkel” volt dolguk a hatóságoknak. A hazatoloncoltak száma így is magas volt, 26 ezer főt tett ki, és sikerült 56 terrorveszélyes menedékkérőt is eltávolítani az országból, további bő 30 ezer menedékkérő pedig önként távozott – ismertette a miniszter.
Azzal kapcsolatban, hogy a BAMF döntései ellen jogorvoslattal élő menedékkérők 44 százaléka sikerrel támadja meg a hatóság határozatát a közigazgatási bíróságokon, kiemelte, hogy ez az arány nem változott az előző évekhez képest, és a BAMF felülbírált döntéseinek száma csupán azért emelkedett, mert a menekültügyi hivatal több menedékjogi kérelmet bírált el.
Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa az oltalmazott státuszt szerző menedékkérők családegyesítési joga körüli vitával kapcsolatban kiemelte, hogy a nagyvonalú szabályozás „szívóhatást” idézhet elő, amit el kell kerülni. Nem alakulhat ki olyan helyzet, amelyben „jutalmazzák” mindazokat, akik a család legerősebb vagy éppen leggyengébb tagját embercsempészek segítségével bejuttatják Németországba, hogy a többiek jogosultságot szerezzenek a bevándorlásra – mondta.
Hozzátette, hogy a családegyesítés révén érkezők jellemzően nem háborús övezetekből, hanem biztonságos területről, például Törökországból költöznek rokonaik után. Mint mondta, ha a családegyesítés valóban kiemelten fontos az érintetteknek, akkor nem kell feltétlenül Németországban, hanem akár Törökországban is meg lehet valósítani.
A BAMF jelentése szerint 2017-ben 186 644 újonnan érkező menedékkérőt vettek nyilvántartásba. A Németországra nehezedő migrációs nyomás így tavaly is jelentősen csökkent. Egy évvel korábban még 280 ezer embert regisztráltak, a nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben pedig 890 ezret.
A legnagyobb csoportokat tavaly is a szíriai, az iraki és afganisztáni állampolgárok alkották, nagyjából 50 ezer, 20 ezer, illetve 12 ezer fővel.
A BAMF-hoz 2017-ben 222 683 ember nyújtott be menedékjogi kérelmet, ami több mint 70,1 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 745 545-höz képest.
A hatóság tavaly 603 428 ügyet bírált el, ami 13,3 százalékos csökkenés a 2016-os 695 733-hoz képest. A menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem valamely más formáját a kérelmezők 57,3 százaléka kapta meg, az elutasított kérelmek aránya 38,5 százalék volt.
