Annak ellenére, hogy a magyaroknak nagyon optimista és határozott elképzeléseik vannak a jövőjükkel kapcsolatban, mindig találnak fontosabbat a jelenben, mint hogy időskoruk biztonságáról gondoskodjanak. A Groupama Garancia Biztosító és a GfK Hungária Piackutató Intézet legutóbbi országos, reprezentatív kutatásában azt vizsgálta, hogy milyen vágyaink vannak a jövőnkkel kapcsolatban, mi határozza meg jelenünket, kikre számítunk, illetve milyen lépéseket teszünk annak érdekében, hogy az eltervezett jövőképünk valóra váljon.
A kutatás alapján a magyarok hetven százaléka optimistának vallja magát, azonban a jövőt mintegy kétharmaduk már kiszámíthatatlannak tartja. Ennek dacára a megkérdezettek négyötöde megfontolt, tervező emberként tekint magára, azonban 54 százalékuknak csupán legfeljebb három évre előre vannak konkrét tervei, álmai jövőjükkel kapcsolatban.
A boldog és optimista jövőképhez elengedhetetlen a harmonikus élet. A megkérdezettek 85 százaléka szerint ennek elérésében a legfontosabb a jó egészség, igaz ma a nyilatkozók mindössze tizenegy százaléka tesz is ezért valamit. A harmonikus élet legfontosabb „kellékeinek” sorrendjében második helyen a rendezett családi élet következik, a harmadik helyen pedig a megfelelő anyagi biztonság és jólét áll. Mindazonáltal a válaszadók 31 százaléka átlagosan négy hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, 36 százalékuknak pedig semmilyen megtakarítása nincs.
„A kutatásban megkérdezettek optimizmusa mögött sok esetben az áll, hogy a jövőt túl távolinak érzik, ezért egyben absztrakt is a számukra. Egy harmincas éveiben járó ember nehezen hiszi el, hogy lesz még egyszer hatvanéves is. Azonban feltételezzük, hogy mit kellene mondanunk, így alakul ki a fejünkben, jövőnkről egyfajta Hollywood-i álomkép” – véli a kutatási eredményekről Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus.
Ha valakire támaszkodni kell, akkor a legtöbben (a megkérdezettek 73 százaléka) családjukra, 36 százalékuk társukra számítanak, ezeket követik a barátok, majd a munkahely, és csak legvégül az állam. A társ szerepe nem csak a harmónia, de a pénzügyi biztonság terén is kiemelkedő, ugyanis a párok 74 százaléka a közös kassza híve, azonban csak harmaduknak van olyan befektetése, ami arra az esetre jelent biztosítást, ha az egyik keresővel történne valami váratlan eset.
A kutatási eredmények szerint felértékelődött a munkahely szerepe is, hiszen a megkérdezettek szerint a jövőbe vetett bizalom alapja a biztos állás – elsősorban az anyagi biztonság miatt -, ezáltal így a válaszadók szerint a kiszámíthatóság iránti vágy fontosabb, mint az önmegvalósítás vagy akár a siker, a karrier, a fejlődés lehetősége.
Szvetelszky Zsuzsa szerint azonban a munka az Y generáció számára teljesen mást jelent, mint az idősebbeknek. A fiatalok számára az elsődleges cél, hogy olyan munkát találjanak, amit szeretnek, mivel azt gondolják, hogy ha szeretik a munkájukat, akkor jól is kereshetnek vele.
A válaszadók négyötöde szerint pedig a pénzügyi jövő biztosításának legfőbb eszköze a megfelelő jövedelem, ugyanakkor csak 17 százalékuk gondolja úgy, hogy elegendő jövedelemmel rendelkezik jövője biztosításához. Jövőbeli biztonságuk érdekében a pesszimisták közül a legtöbben (29 százalék) igyekeznek többet megtakarítani, 28 százalékuk bővíti szakmai ismereteit és elképesztően nagy hányadban (23 százalék) vélik úgy, hogy a megfelelő biztonságért külföldre kell költözniük.
Bár a Groupama kutatása szerint lassan kezdjük belátni, hogy a boldog és optimistán vágyott jövőkép eléréséhez lépéseket kell tenni, azonban még messze a cél. A 25-55 éves célcsoport több mint egyharmada ugyanis nem rendelkezik semmilyen megtakarítással és a megkérdezettek 52 százalékának vagy egyáltalán nincs, vagy pedig kevesebb, mint egy évre vannak tervei pénzügyeivel kapcsolatban.
A megfelelő öngondoskodási attitűd hiányát igazolja az is, hogy a pénzügyi tervezés esetében a leggyakrabban említett cél a váratlan kiadásokra való felkészülés lett, és csak ezt követi a lakáscélú megtakarítás, a létfenntartás jövedelem kiesése esetén, a gyermekek iskoláztatása és csupán ötödik helyen áll a nyugdíjas évekre való felkészülés.
A kiadásokat tekintve a nagy többség (a nyilatkozók 87 százaléka) megfontoltan költ, ami értelmezésükben azt jelenti, hogy költségei fékezése érdekében figyeli az akciókat, olcsóbb boltokban vásárol és csak a legszükségesebb termékeket vásárolja meg.
Nyugdíjas koráról ettől függetlenül mindenkinek nagyon pozitív elképzelése van. A többség unokákkal játszva szeretné látni magát, és bizakodóan tekint a nyugdíjas kor elé, mivel úgy gondolja, hogy lesz, aki törődik vele, egészségben és boldogságban tölti majd az öregkort. A kutatásban megkérdezettek nagy része családi házban, társa mellett, aktív módon – kint, barátokkal kártyázva, biciklizve – képzeli el a nyugdíjas éveket, mivel azonban nem tesznek érte megfelelő lépéseket, a többség úgy gondolja, hogy nyugdíjasként is dolgozni fog.
