Hét régióban folytatódik a szúnyogirtás a héten: többek között földi biológiai lárvagyérítést terveznek a szakemberek a Dunakanyarban, valamint a folyó szekszárdi, bajai és mohácsi térségében, ahogyan a Velencei-tó környéki lápos élőhelyeken is — közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője.
Dóka Imre azt írta: a tavalyinál esősebb időjárás miatt az idei szezonban már április eleje óta fel kell lépni a csípőszúnyogok lárvái ellen. Közölte: az elmúlt hónapban biológiai kezelésekkel sikerült megfelelő szinten tartani a „szúnyogártalmat”, kifejlett szúnyogok elleni védekezésre eddig sehol nem volt szükség.
Amíg a tenyészőhelyek hőmérséklete viszonylag alacsony, megfelelő hatékonysággal lehet a lárvagyérítést végezni, azonban ahogy melegszik az idő, és a vizes élőhelyek hőmérséklete húsz fok fölé emelkedik, a lárvák fejlődése felgyorsul, számos faj esetében ez akár egy hét alatt megtörténik – jegyezte meg.
Dóka közölte: az elmúlt hetekben a Tisza, majd a Duna és mellékfolyóik kisebb áradása miatt nagy kiterjedésű tenyészőhelyek alakultak ki, ezekben és az esők miatt összegyűlt vizekben is jelentős mennyiségű csípőszúnyog fejlődött ki. „Ezen a héten a sekélyebb víztestekben, valamint a nagyobb kiterjedésű vizek szegélyzónáiban lesz szükség földi biológiai lárvagyérítésre. Várhatóan a jövő héttől kiterjedt légi kezelések is lesznek, a biológiai készítmény granulátumos változatát alkalmazzák majd.”
Földi biológiai lárvagyérítést terveznek végezni a szakemberek a Dunakanyarban, valamint a folyó szekszárdi, bajai és mohácsi térségében is. Szintén földi technológiás kezelések várhatóak a Velencei-tó környéki lápos élőhelyeken.
Békés vármegyében, a Körösök mentén néhány településen már a kifejlett szúnyogok ellen is védekezni kell, erről az érintett önkormányzatok egyedi értesítést kapnak, majd a kezelések pontos időpontjáról a lakosságot is tájékoztatják. A platós gépjárművekről az esti, éjszakai órákban permetezik ki a gyérítéshez használt szert.
A szóvivőhelyettes felhívta a figyelmet arra: „az átvonuló záporok számos, szervezett módon nem kezelhető csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyet hoznak létre közvetlen lakókörnyezetünkben, ezek felszámolásával érdemben csökkenthető a szúnyogártalom”. A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy plakátot és egy tájékoztatót készített.
