Az Egyesült Államok haditengerészeti delegációjának tagjaiként több mint két tucat amerikai tiszt léphetett Kína eddig egyetlen működő, kiképzési célokat szolgáló repülőgép-hordozójának fedélzetére – számolt be a kínai haditengerészet mikroblogja nyomán a helyi média szerdán.
Az amerikai századosok látogatása, amelynek része volt a tengeralattjárókon szolgálatot teljesítők képzését folytató iskola megtekintése is, viszonzása a kínai katonák februári egyesült államokbeli vizitjének. A hivatalos beszámoló szerint a felek véleményt cseréltek a katonák kiképzésével és irányításával, egészségügyi ellátásával kapcsolatos kérdésekről, valamint a repülőgép-hordozók fejlesztésének stratégiáiról.
A látogatásra a térség tengerein tapasztalható feszültség időszakában került sor, lényegében párhuzamosan azzal, hogy a hétvégén haditengerészeti díszszemlét tartottak Tokió partjainál.
A hadihajók háromévente megrendezett felvonulásán a házigazda és az Egyesült Államok mellett India, Dél-Korea, Ausztrália, Franciaország is képviseltette magát. Ez alkalommal, a japán miniszterelnökök közül elsőként, Abe Sindzó is az Ronald Reagan nevű amerikai repülőgép-hordozó fedélzetére léphetett. Az esemény központi látványossága az idén májusban rendszerbe állított, rendívül korszerű technikával felszerelt japán helikopter-hordozó, az Idzumo volt.
Kína a Kelet-kínai-tengeren Japánnal áll vitában egy kisebb szigetcsoport hovatartozását érintően, míg a Dél-kínai-tengeren több térségbeli országgal, elsősorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal vannak területi vitái.
Az utóbbi időben nagy nemzetközi nyilvánosságot kaptak azok a mesterséges szigetfeltöltések, amelyek révén jelentősen megnőtt egyes kínai felügyelet alatt álló zátonyok területe. E szigetek infrastruktúrát, repülőgép leszállópályát is kaptak. Washington nem ismeri el, hogy a feltöltésekkel Pekingnek joga lenne kiterjeszteni szuverenitását az érintett vizeken, s a napokban a hadsereg illetékesei azzal fenyegetőztek, hogy e véleménynek odavezényelt járőrhajókkal is nyomatékot adnak.
Megfigyelők szerint a kínai és az amerikai hadsereg közötti kapcsolatokat továbbra is meghatározóan a kölcsönös bizalmatlanság jellemzi, s bár mindkét részről folyamatosan a közeledés és az átláthatóság szükségességét hangoztatják, az alapvető érdekkülönbségek miatt ezekben egyelőre nem lehet lényegi változásra számítani.