A német és az ukrán elnök tisztázta a kapcsolatukat zavaró ügyeket csütörtökön egy telefonbeszélgetésben – közölték Berlinben.
Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök a hivatalának közleménye szerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel telefonon folytatott megbeszélésén kifejezte az ukrán nép „orosz agresszorok elleni bátor küzdelme iránti szolidaritását, tiszteletét és támogatását”.
Steinmeier kiemelte, hogy Németország kezdettől fogva támogatja Ukrajnát az önvédelmi harcban pénzügyileg, gazdaságilag és katonailag egyaránt. A megbeszélést mindkét elnök nagyon fontosnak és nagyon jónak nevezte, a „múltbeli irritációkat tisztázták”, és megállapodtak abban, hogy szoros kapcsolatban maradnak – áll a közleményben. A Die Welt című lap a szövetségi elnöki hivatal köréből szerzett értesülésekre hivatkozva a hírportálján azt jelentette, hogy Zelenszkij a teljes német állami vezetést, a szövetségi elnököt, a kancellárt és a kormányt is meghívta Kijevbe.
A beszélgetést két nappal azután folytatták, hogy a kancellár, Olaf Scholz nyilvánosan jelezte: továbbra is nehezményezi, hogy hazája államfőjét nem hívják meg Kijevbe, és ezért egyelőre nem is tervezi, hogy felkeresi az orosz támadás ellen német támogatással is védekező Ukrajna fővárosát. Scholz a ZDF országos közszolgálati televíziónak elmondta, hogy hazája jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és az ukrán államiság biztonságát szavatoló garanciavállaló országként is számítanak rá. Egy ilyen országgal nem lehet megtenni, hogy a segítségét elfogadják, és azt mondják, hogy „az elnök viszont nem jöhet” – fogalmazott a kancellár. Ennek világosnak kell lennie minden demokrata előtt – húzta alá Scholz.
Steinmeier április 13-án tett volna szolidaritási látogatást Kijevben, az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában. A négy másik politikus végül a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba. A látogatás elmaradásáról maga Steinmeier tájékoztatott, előző nap Varsóban újságíróknak azt mondta, „Kijevben nem akarják”, hogy részt vegyen a közös úton.
Steinmeier 1999-től 2005-ig kancellária-miniszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.
A tervezett látogatás előtt néhány nappal egy interjúban háborús uszítónak nevezte Putyint, és jelezte, hogy egyetértene azzal, ha az orosz elnöknek a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.
A Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban Steinmeier elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Putyinnal, amikor az beszédet mondott a német szövetségi parlamentben, a Bundestagban. Németül elmondott beszédében Putyin akkor kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez „nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához” – fogalmazott most a német elnök. A 2001-es Putyinnak azonban semmi köze a 2022-es Putyinhoz, aki „bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító” – mondta Steinmeier.
Skandináv közéleti szereplőket tett feketelistára Moszkva
Kilenc izlandi, tizenhat norvég, valamint három-három grönlandi és feröer-szigeteki dán állampolgár is szankciós listára került Oroszországban ellenintézkedésként – közölte az orosz külügyminisztérium. Az érintetteknek megtiltották, hogy Oroszország területére lépjenek. A kitiltottak olyan parlamenti képviselők, kormánytagok, üzleti és tudományos körök képviselői, újságírók, valamint közszereplők, akik az orosz diplomáciai tárca szerint az oroszellenes retorika előmozdítói és részt vesznek a Moszkva ellen irányuló politika kialakításában és végrehajtásában.
