Az ukrán erők „fokozatosan teret nyernek” az országot támadó orosz csapatokkal szembeni ellentámadásnak köszönhetően – jelentette ki a NATO főtitkára Kijevben. Jens Stoltenberg váratlanul, előzetes bejelentés nélkül látogatott el az ukrán fővárosba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megtartott közös sajtótájékoztatóján úgy foglalt állást, hogy az orosz csapatok Moszkva „birodalmi téveszméjéért” harcolnak.
Az államfő közölte, hogy a főtitkárral tárgyalt Ukrajna légvédelmének a tél beállta előtti megerősítéséről. Tájékoztatása szerint megvitatta Stoltenberggel a legfontosabb védelmi kérdéseket, a harctéri helyzetet és az ukrán katonák igényeit. „Nyomást kell gyakorolni az agresszorra, hogy Oroszország visszavonuljon” – hangsúlyozta. Kiemelte: szükséges Ukrajna légi pajzsának megerősítése.
Elmondta, hogy szót ejtettek az ukrajnai energetikai infrastruktúra elleni várható támadásokról, és kérte a partnerállamokat, hogy növeljék az országának nyújtott légvédelmi rendszerek számát. Zelenszkij elmondása szerint a NATO-főtitkár megígérte, hogy erőfeszítéseket tesz az ilyen készletek növelésére. „Együtt kell átvészelnünk ezt a telet, hogy megvédjük az infrastruktúrát és az embereink életét” – zárta szavait az elnök. A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szeptember 20-án Stoltenberg azt mondta, Ukrajnának szüksége van légvédelme megerősítéséhez lőszerekre, pótalkatrészekre és segítségre a meglévő rendszerek karbantartásához.
Azt tapasztaljuk, hogy Putyin céljai nem változtak meg – jelentette ki Stoltenberg NATO-főtitkár. Evika Silina szeptember közepén megválasztott lett miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Stoltenberg aláhúzta: a tartós békéhez vezető legsimább út, ha a NATO fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Üdvözölte a NATO-szövetségesek jelentős hozzájárulását az ukrán védelemhez, különös tekintettel az első amerikai Abrams-harckocsikra, amelyek két napja érkeztek meg Ukrajnába, növelve az ukrán erők képességét az orosz erők visszaszorítására.
Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti a szövetségesek biztonságára, ezért a legutóbbi, júliusban tartott NATO-csúcstalálkozón a szervezet tagjai fontos lépéseket tettek országaik biztonságának megőrzésére.
„Megállapodtunk a hidegháború óta a legerősebb regionális védelmi tervekről, 300 ezer fokozott készenlétben álló katonával erősítettünk” – mondta.
Stoltenberg méltatta Lettország hozzájárulását Ukrajna védelméhez.
„Lettország ad otthont egy kanadai vezetésű harccsoportnak, amely erősíti elrettentő és védelmi képességünket a NATO keleti szárnyán. A szárazföldön is fokozzuk jelenlétünket, Kanada pedig azt tervezi, hogy megduplázza csapatainak létszámát Lettországban” – jelentett ki a NATO-főtitkár.
A lett kormányfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Lettország nem tűrheti Oroszország nyílt agresszióját a demokrácia, a szabadság és a jólét ellen, a lett kormány határozottan kiáll Ukrajna mellett. „Közös feladatunk, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát, amíg győzelmet nem arat az orosz erők felett. Ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsuk a békét Európában, be kell fogadnunk Ukrajnát a NATO-ba” – hangsúlyozta.
A lett miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya növelni fogja védelmi költségvetését, és célul tűzte ki, hogy a védelembe való befektetések összege 2027-re eléri a GDP három százalékát. „Lettország is új fegyverrendszereket fog telepíteni, és továbbra is beruház a szövetséges csapatok fogadására szolgáló új infrastruktúrába” – mondta Silina.
Ukrajna nem vet be orosz területek ellen ATACMS rakétákat
Ukrajna nem használ majd oroszországi területek elleni támadáshoz nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat, amelyeket az Egyesült Államok biztosít majd számára – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az ABC spanyol lapnak adott nyilatkozatában.
A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú rakétákat „kizárólag Ukrajna területének védelmére fogják használni”. „Orosz terület ellen nem vetjük be, erről megállapodásunk van partnereinkkel” – szögezte le. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte a háború orosz területre átvitele szükséges Ukrajna védelme érdekében, de az ukrán hadsereg saját fegyvereivel csap le oroszországi katonai létesítményekre, ahonnan – mint mondta – „szinte naponta támadások érik gyermekeinket”. Leszögezte azt is, hogy Ukrajnának nem áll szándékában orosz civileket támadni.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) információi szerint az ukrán fegyveres erők HIMARS-rakétával eltaláltak egy ideiglenes orosz irányítóközpontot a dél-ukrajnai Herszon megyében, aminek következtében nyolc orosz tiszt életét vesztette, hét megsebesült – hozták nyilvánosságra az SZBU-nál. Az Ukrajinszka Pravda megjegyezte, hogy a szolgálatnál nem közölték, mikor történt ez a támadás. Az SZBU nem megnevezett munkatársa ugyanakkor viedófelvételt is átadott a műveletről a hírportálnak. A rakéta az SZBU szerint akkor csapódott az épületbe, amikor a 70. orosz gépesített lövészhadosztály 24. gépesített lövészezredének tisztjei épp napi értekezletüket tartották.
Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített keddi összefoglalójában azt írta, hogy az orosz erők a hétfőn Ukrajna-szerte tizenegy régiót támadtak az ország keleti, déli, északi és középső részeiben. Zaporizzsja megyében egy, Donyeck megyében két, Herszon megyében pedig hat lakos vesztette életét.
Az ukrán vezérkar a helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz egységek jelentős veszteségeket szenvedtek el Bahmut és Szoledar között a donyecki régióban, Zaporizzsja térségében pedig Melitopol irányában civilek házaiba költöznek be, és az udvarokon állítanak fel tüzelőállásokat.
„Az orosz megszállók cinikusan továbbra is megsértik a nemzetközi humanitárius jog normáit: beköltöznek civilek otthonaiba, és emberi pajzsként használják őket. Így Zaporizzsja megyében, a felszabadult Robotine és a megszállt Tokmak között lévő Nove faluban az orosz csapatok civilek lakta házak udvarait használjak lőállásként” – írta a vezérkar.
Ismét harcolnak Wagner-zsoldosok Ukrajnában
Több egykori Wagner-zsoldos, aki Fehéroroszországban tartózkodott, szerződést írt alá az orosz védelmi minisztériummal, és ismét feltűntek Ukrajnában, a keleti fronton – mondta Illja Jevlas, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.
A szóvivő hozzátette, hogy a fegyveresek egy része Afrikába ment harcolni. „A Wagner katonai magáncég egykori katonái jelenleg ténylegesen jelen vannak a keleti haderőcsoport területén. Részt vesznek a harci cselekményekben. Java részük Fehéroroszország területéről jött, ahol táboraik voltak” – fejtette ki Jevlas. Hozzátette, hogy most különböző alakulatokhoz osztják be őket. A szóvivő szerint a zsoldosok már nem jelentenek akkora fenyegetést, amióta „fő vezetőjük”, Jevgenyij Prigozsin meghalt.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője a hírportálnak elmondta, hogy több mint hatezer Wagner-zsoldos tartózkodott Fehéroroszország területén, mostanra viszont csupán körülbelül ötszázan maradtak.
Az ukrán légvédelem megerősítéséről tárgyalt az ukrán elnök Kijevben a brit védelmi miniszterrel
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta csütörtökön Kijevben Grant Shapps nemrég kinevezett brit védelmi minisztert, tárgyalásuk középpontjában Ukrajna légvédelmének megerősítése állt, ami különösen fontos a tél beállta előtt – közölte az ukrán elnöki iroda. A közlemény szerint az elnök köszönetet mondott Nagy-Britanniának háború dúlta hazája határozott támogatásáért, különös tekintettel a kapott nagyhatótávolságú rakétákra, amelyek növelték az ukrán hadsereg védelmi képességeit. Shapps szeptember óta vezeti a brit védelmi minisztériumot a posztjáról lemondott Ben Wallace helyett. Az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumú, szeptemberi találkozója után Shapps bejelentette, hogy London átad több tízezer tüzérségi lövedék Ukrajnának, nemrég pedig azt, hogy Nagy-Britannia további 30 ezer ukrán katona kiképzését tervezi. A napokban az ukrán fővárosba érkezett Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter is.
