Sürgősen tovább kell növelni Ukrajna katonai támogatását ahhoz, hogy az orosz támadás alatt álló ország tárgyalások útján és szuverén nemzetként kerüljön ki a háborúból — mondta a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg a Die Welt című lapban közölt interjúban az Ukrajna elleni orosz támadás elindítása – február 24. – óta eltelt fél év tapasztalatait értékelve kiemelte, hogy Putyin „nagy stratégiai hibát” követett el és „kudarcot vallott”.
Az orosz államfő arra számított, hogy néhány nap alatt megszerzi az ellenőrzést a szomszédos ország felett, ehelyett viszont az erőket felőrlő, felmorzsoló harc, „a logisztika és az akaraterő küzdelme” alakult ki, amelyben „hihetetlen” mennyiségben fogy a hadianyag, például a tűzérségi lövedék – fejtette ki a NATO főtitkára.
Putyin hatalmas erőforrásokat összpontosít a háborúra, az ukránokban pedig megvan az akarat az önvédelemre. A védekezéshez azonban eszközökre is szükség van, „és mi rendelkezünk ezekkel az eszközökkel” – mutatott rá Stoltenberg, hozzátéve: „arra kérem a NATO-szövetségeseket, hogy az eddiginél erőteljesebben és gyorsabban támogassák Ukrajnát fegyverekkel”.
Mint mondta, a NATO nem vesz részt a konfliktusban, de segít Ukrajnának, hogy érvényesíthesse az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogát. Felidézte, hogy a katonai szövetség már 2014 óta, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszországhoz csatolása óta támogatja az ukrán fegyveres erőket.
A fél éve indított orosz támadás elleni védekezés sikere is teljes mértékben a nyugati katonai támogatásától függ – tette hozzá. Ukrajna önvédelmi képességének fenntartása „a mi felelősségünk”, de „nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának fontos”, mert ha Putyin győz, akkor még veszélyesebbé válik a világ, a nyugati országok pedig „sebezhetőbbek” lennének, hiszen az orosz elnök arra a következtetésre jutna, hogy katonai erővel bármit elérhet – fejtette ki Stoltenberg.
Oroszország az energiát is fegyverként használja, méghozzá Németország és a többi NATO-tagállam ellen. Így a németekre, mint minden más európaira is „valószínűleg kemény tél” vár, magas energiaárakkal és nagy inflációval. Ezeknek a nehézségeknek az oka „Putyin brutális háborúja” – jelentette ki a NATO főtitkára.
Mint mondta, a háború valószínűleg tárgyalásokkal ér majd véget, az Ukrajnának elfogadható tárgyalási eredményt pedig nagyban meghatározzák a harctéri sikerek. Ezért az Ukrajna mint szuverén nemzet fennmaradását biztosító békés rendezés érdekében „a legjobb, amit tehetünk, hogy több katonai támogatást adnunk, méghozzá a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban és a lehető leghamarabb” – húzta alá Jens Stoltenberg.
Ferenc pápa: a háború őrültség
Békét sürgetett Ukrajna és Oroszország között Ferenc pápa, aki a konfliktus kezdetétől számított hatodik hónap végén őrültségnek nevezte a háborút a Vatikánban tartott általános meghallgatáson. Ferenc pápa az audiencia végén az ukrajnai háború befejeződéséért imádkozott. Az egyházfő emlékeztetett, hogy hat hónap telt el a háború kezdete óta. „Gondoljunk Ukrajnára és Oroszországra. Mindkét országot felajánlottam Szűz Mária szeplőtelen szívének. A Szűzanya lássa ezt a két szeretett országot, lássa Ukrajnát, lássa Oroszországot, és hozzon békét. Szükségünk van a békére” – jelentette ki Ferenc pápa, aki március 25-én ajánlotta fel a két országot a Szent Péter-bazilikában végzett bűnbánati szertartás keretében. A pápa kijelentette, az ártatlanok fizetnek a háborúért.
