Peking határozott rosszallását váltotta ki két amerikai F-18-as vadászbombázó leszállása Tajvanon az egyik gép műszaki meghibásodására hivatkozva, s külügyi szóvivője útján követelte, hogy az Egyesült Államok az „egy Kína” elvét betartva, óvatosan kezelje az incidenst.
Hua Csun-jing csütörtöki tájékoztatóján közölte, hogy Peking már hivatalosan is kifejezte tiltakozását a szerda déli órákban történtek miatt Washingtonnál.
Tajvani hírügynökségi jelentések szerint a két harci gép a helyi légierő dél-tajvani bázisán landolt, de hogy honnan jöttek és mi volt az úti céljuk, azt hivatalosan nem közölték. A United Daily News című, kínai nyelvű napilap értesülései szerint a vadászgépek a japán Okinava amerikai támaszpontjáról szálltak fel, s gyakorló képzésre tartottak Délkelet-Ázsiába.
A Pentagon ehhez csupán annyit tett hozzá, hogy az F-18C Hornet típusú gépek a Kadena bázisról indultak útnak, s „elővigyázatossági” leszállást hajtottak végre Tajvanon. Egyik gép sem sérült meg; az okokat vizsgálják.
A szerelőcsoportot és az alkatrészeket hírek szerint egy C-130-as szállítógépen küldték a helyszínre, mivel a tajvani légierő nem rendelkezik F-18-as repülőkkel, és nincs felkészülve a javításukra, karbantartásukra. Tajpej és Washington között nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat, a sziget bázisait nem használják amerikai katonák.
A kínai polgárháborút követően, 1949-ben a vesztes Kuomintang-kormány Tajvan szigetére menekült, s ott a „Kínai Köztársaság” több mint hat évtizede de facto önálló államként működik. A világon azonban mindössze kevesebb mint kéttucatnyi ország ismeri el.
Peking az „egy Kína” elv alapján Kína részének tekinti a szigetet, az ország mindenkori vezetésének, a Kínai Kommunista Pártnak pedig deklarált célja Kína újraegyesítése. Peking, ha szükségét érzi újra és újra megerősíti: Kína a tajvani problémát a kínai-amerikai kapcsolatok legérzékenyebb kérdésének tekinti, s ezért is kel ki a rendszeresen szóba kerülő, Tajvanba irányuló amerikai fegyvereladások ellen – olvasható az MTI hírei között.
Washingtonban az eladások szószólói elsősorban arra hivatkoznak, hogy 1979-ben, amikor az Egyesült Államok megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, s helyette a Kínai Népköztársaságot választotta, elfogadta az úgynevezett tajvani kapcsolatokról szóló törvényt (TRA), amely a sziget védelmezésére vonatkozó kötelezettséget ír elő, elsősorban kínai támadás esetére.
