Peking megingathatatlan a Koreai-félsziget nukleáris leszerelésének előmozdításában, az ENSZ Biztonsági Tanács szankcióinak végrehajtását kötelességének tekinti, ahhoz megvannak az eszközei – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter kedden, a parlament éves ülésszakához kapcsolódó hagyományos sajtóértekezletén.
Viszont Vang a szankciókat csupán szükséges eszközként említette, elsődleges célként a térségbeli stabilitás fenntartását nevezte meg. Ennek érdekében – mondta – nem kell ragaszkodni a megrekedt hatoldalú tárgyalásokhoz, hanem csupán három, négy vagy öt fél is asztalhoz ülhetne.
Hangsúlyozta, hogy kormánya a leszerelés mellett ugyanolyan fontosnak tartja a koreai háborút végleg lezáró békeszerződés tető alá hozását, aminek hiánya – mint utalt rá – érthető aggodalommal tölti el Phenjant. A tárcavezető arra szólította fel az érintett feleket, hogy tartózkodjanak a feszültség fokozásától, helyette keressék meg a megfelelő megoldást a konfliktusra.
A Global Times című kínai lap kérdéseire, miszerint a két szomszéd, Kína és Észak-Korea viszonya szövetségnek tekinthető-e, és egy esetleges fegyveres konfliktus esetén Peking ugyanúgy Észak-Korea segítségére sietne-e, mint az 1950-es évek elején, a miniszter kitérő választ adott.
Vang „a közös hegyekről és folyókról” beszélt, valamint a hagyományos barátságról, de utalt arra, hogy Kína nem szeretne atomfegyvert látni a szomszédságában, és egy esetleges konfliktus esetén a saját érdekeinek szem előtt tartásával lépne fel. A kínai diplomácia vezetőjének kétórás tájékoztatóján a másik hangsúlyos, de kizárólag külföldi újságírók által felvetett téma a dél-kínai-tengeri feszültség volt.
A Reuters hírügynökség és a CNN amerikai hírtelevízió tudósítója egyrészt azt firtatták, hogy miért nem engednek külföldieket a kínai fennhatóság alatt álló szigetekre, másrészt azt, hogy Peking tart-e attól, hogy a nemzetközi választottbíróságon jogosnak ítélik a Fülöp-szigetek Kínával fennálló területi vitája miatt benyújtott panaszát.
Vang a burkoltan a szigetek militarizálásra utaló kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a Nansa-, közkeletű nevén Spratly-szigetek védelme, „minthogy azok Kínához tartoznak, minden egyes kínai kötelessége”. „A védelmi létesítmények építése a szükséges és jogos önvédelmet szolgálja” – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy Kína nem az első, amely katonai eszközöket telepített a szigetekre, és mennyiségüket tekintve sem Kína áll az élen. Nem is Kína az az ország, amely a leggyakrabban hajt végre katonai cselekményeket a térségben – fűzte hozzá.
„Úgy gondolom, Kínát nem lehet militarizálással vádolni. A címke sokkal inkább illik más országokra” – fogalmazott. Hozzátette: „Ázsia országai nem fogják hagyni, hogy valakik destabilizálják a régiót”. Vang kijelentette: a szigeteket kínaiak fedezték fel, ők adtak először nevet nekik, és ők fejlesztették ezeket, csak más országok többet közülük illegálisan elfoglaltak. „Kínának nincsenek, és nem lesznek új területi követelései” – szögezte le.
Azzal kapcsolatban, hogy Manila nemzetközi választottbírósághoz fordult, a külügyminiszter közölte: kormánya 2006-ban deklarálta, hogy – mint arra az ENSZ Tengerjogi Egyezmény (UNCLOS) lehetőséget ad -, viták esetén nem fogadja el, nem tartja magára nézve kötelezőnek a választottbíróság döntését. Vang szerint ugyanakkor a Fülöp-szigetek beadványa kétoldalú és nemzetközi megállapodásokat is sértett. „Manila konoksága világos következménye a színfalak mögött folytatott uszításnak és politikai manipulációnak” – vélte a kínai külügyminiszter.
