Peking részt venne az Egyesült Államok és Oroszország között zajló fegyverkorlátozási tárgyalásokon, ha Washington hajlandó a kínai szintre csökkenteni nukleáris arzenálját – jelentette ki Fu Cung, a kínai külügyminisztérium fegyverfelügyeleti osztályának vezetője.
Fu azt mondta: Washington mostanáig nem tette világossá, tulajdonképpen mit vár Peking részvételétől a tárgyalásokon. „Vajon azt szeretnék, hogy mi bővítsük a nukleáris arzenálunkat az Egyesült Államok szintjére vagy ők lennének készek Kína szintjére csökkenteni a sajátjukat?” – fogalmazott.
Az amerikai és az orosz delegáció a múlt hónapban Bécsben ült tárgyalóasztalhoz, hogy az utolsó nagyszabású nukleáris leszerelési megállapodás, az Új START szerződés esetleges meghosszabbításáról egyeztessen. Az eredménytelenül végződő bécsi tárgyalás kezdetekor az Egyesült Államokat képviselő Marshall Billingsea, az amerikai elnök különmegbízottja olyan fényképet tett közzé a Twitteren, amelyen négy kínai zászló látható a tárgyaló asztal egyik felén, a háttérben az amerikai és az orosz nemzeti lobogókkal. Billingsea a fényképhez azt a megjegyzést fűzte: „hamarosan kezdődik a bécsi tárgyalás. Kína nem jelent meg.” Az amerikai tisztségviselő ezzel azt a benyomást keltette, mintha Kína elfogadta volna a meghívást az eseményre, de végül mégsem vett volna részt rajta. Fu Cung – szintén a Twitteren reagálva – rámutatott, hogy a kínai zászlókat Peking beleegyezése nélkül helyezték el a tárgyalóasztalon.
Az Egyesült Államok tavaly augusztusban kilépett az Oroszországgal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolására megkötött szerződésből (INF). Kína helytelenítette ugyan a szerződés felrúgását, de az amerikai fél unszolása ellenére kitart amellett, hogy nem vesz részt az atomfegyverek korlátozásáról szóló amerikai-orosz tárgyalásokon, mivel nagyságrendileg kisebb nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik náluk. Washington amiatt bírálja Pekinget, hogy „titkos és nem átlátható” nukleáris fegyverkezési programot folytat.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint Oroszország és az Egyesült Államok együttesen a világ atomkészletének kilencven százalékát tudhatja magáénak. A 13 400 atomfegyverből az Egyesült Államok 5800-at, Oroszország pedig 6300-a birtokol, míg Kína több mint 320 atomtöltettel rendelkezhet.
