Több mint két éve felfigyeltek már a német hatóságok a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) brémai kirendeltségén tapasztalható szabálytalanságokra, és volt vezetője ellen fedett nyomozást is végeztek, mégsem tudják, hogy miért juttathatott legkevesebb 1270 embert törvényellenesen menedékjoghoz – írta a Der Spiegel.
A német hírmagazin szombati, digitális formátumban péntek este kiadott számában közölt beszámoló szerint 2016 januárja óta sokasodtak az arra utaló jelek, hogy „valami nem stimmel” az Ulrike B. vezette brémai BAMF-kirendeltségnél. Amikor 2016 nyarán hatáskörén átlépve megakadályozta, hogy kitoloncoljanak Bulgáriába egy családot, mert ott már megkapták a menekültstátuszt, fegyelmi eljárás alá vonták és el is marasztalták.
Végül azonban nem bocsátották el, mert arra a megállapításra jutottak, hogy nem önző szándékból, személyes előny szerzése céljából szegett meg szabályokat, hanem azért, mert úgy érezte, az az emberséges megoldás, ha Németországban maradhat a család, amely az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet üldöztetésével sújtott jazidi közel-keleti vallási-etnikai kisebbséghez tartozott. Ulrike B. így a kirendeltségnél maradhatott, és amikor 2017 őszén felbukkant egy meghamisított hivatali határozat, a brémai ügyészség fedett nyomozást indított ellene.
Kimutatták, hogy közreműködésével 2013 óta legkevesebb 1270 ember – többnyire jazidik – jutottak törvényellenesen németországi menekültstátuszhoz. Meglehet, hogy ennél jóval többen vannak, ezért átvizsgálják a tevékenysége alatt elbírált valamennyi ügyet, 4568 esetet.
A 25 éves menekültügyi államigazgatási tapasztalattal rendelkező nő indítéka ismeretlen. A Der Spiegel szerint felmerül egy lelki betegség, az úgynevezett segítő szindróma, az elesettek, rászorulók támogatásának kielégíthetetlen szükséglete.
A szerény körülmények között, egyedül élő Ulrike B.-t szervezett, tömeges hivatali visszaélés mellett korrupcióval is gyanúsítják. Azonban csupán azt tudták kimutatni, hogy a visszaélésekben közreműködő egyik ügyvéd kifizette helyette egy szállodai számláját, egy másik ügyvéd pedig meghívta egy jazidi újévi ünnepre. Ez „nem különösebben sok” bizonyíték a feltételezett korrupcióra – írta a Der Spiegel.
Az viszont tudható, hogy tevékenységes biztonsági kockázatokat is okozott. Menedékjoghoz juttatott például egy magát szíriai állampolgárnak valló férfit, akiről kiderült, hogy ugyanolyan hamis, az IÁ által ellenőrzött szíriai régióból származó útlevéllel érkezett az országba, mint a 2015 novemberében történt párizsi merényletsorozat egyik elkövetője. Menedékjoghoz juttatott egy kurd férfit is, annak ellenére, hogy meghallgatásán elmondta, hogy megjárta a Németországban is terrorszervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egyik táborát.
A brémai BAMF-kirendeltség jelenlegi vezetője összeállított egy jelentést a szövetségi belügyminisztérium számára az utóbbi évek fejleményeiről. Kiemelte, hogy még nem lehet felmérni Ulrike B. ügyének teljes kiterjedését, de már most úgy tűnik, hogy Németország történetének legnagyobb szabású menekültügyi botrányáról van szó – írta a Der Spiegel.
