Süleyman Soylu török belügyminiszter pszichológiai hadviselésnek nevezte azt, hogy a napokban az Egyesült Államok terrorveszélyre hivatkozva utazási figyelmeztetést adott ki Törökországra, és ezt követően több európai ország ideiglenesen bezárta isztambuli főkonzulátusát. A török külügyminisztérium este bekérette a szóban forgó kilenc ország ankarai nagykövetét.
Soylu a csendőr-főkapitányság épületében beszédet mondva rámutatott: mindez azzal egy időben történik, hogy az idegenforgalmi minisztérium bejelentette: 2022-ben 51,4 millió turista érkezett az országba, ebből 46,3 milliárd dollár bevételre tettek szert, 2023-ban pedig 60 millió turistát szeretnének vendégül látni.
A belügyi tárca vezetője egyúttal jelezte: 2023-ban eddig 60 hadműveletet hajtottak végre az Iszlám Állam elnevezésű dzsihadista terrorszervezet ellen, 95 embert pedig őrizetbe vettek.
Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége először január 27-én arra kérte a Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak távol a forgalmas helyektől. Január 30-án közzétett figyelmeztetésében már isztambuli helyszíneket is megjelölt lehetséges célpontokként. Az Egyesült Államok bejelentése után számos európai ország hasonló figyelmeztetést adott ki, majd végül több állam – közöttük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – átmenetileg be is zárta isztambuli főkonzulátusát.
A külképviseletek annak hatására léptek, hogy a közelmúltban Svédországban, Hollandiában és Dániában is meggyalázták, a Koránt.
Az NTV török hírtelevízió csütörtök este diplomáciai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a török külügyminisztérium bekérette kilenc ország, úgymint az Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország ankarai nagykövetét. A beszámoló szerint a tárca közölte velük, hogy a külképviseletek egyidejű „megmozdulása” nem arányos és diszkrét megközelítés, és csak a terrorszervezetek aljas céljait szolgálja. A minisztérium továbbá hangsúlyozta: Törökországnak az az elvárása a baráti és szövetséges országoktól, hogy együttműködnek a biztonsági szervekkel.
Ezzel párhuzamosan Ömer Celik, a török kormánypárt szóvivője felelőtlennek minősítette az érintett külképviseletek megnyilatkozásait. Leszögezte: „Törökország biztonságos ország. Biztonsági erőink és hírszerző egységeink dolgoznak.”
November 13-án hatan meghaltak, többtucatnyian pedig megsebesültek egy terrortámadásban: táskába rejtett pokolgép robbant fel a 16 milliós Isztambul nyüzsgő sétálóutcájában, az Istiklalon, amelynek környékén sok ország képviselete található. Ankara a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezethez kötötte az akkori merényletet, a PKK viszont tagadta a terrorcselekmény elkövetését.
