Mivel semmi jele annak, hogy Putyin a békére készülne, valamint a nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt megváltozott a biztonsági helyzet, és ehhez szükséges igazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését.
Ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján jelentette ki. Hozzátette, hogy erről is szó lesz a kétnapos értekezleten. Stoltenberg úgy fogalmazott: „nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse az európai biztonságot”. Egységesnek kell maradni, kitartani az eddigi irány mellett, és támogatni Ukrajnát, ameddig csak kell – húzta alá.
A NATO-főtitkár felidézte: a szövetségesek ez idáig 65 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, továbbá modern harckocsik és más páncélozott járművek érkeznek az ukrán védelem támogatására. Szavai szerint a támogatás valódi változást hozhat a frontvonalakon, és lehetővé teszi az ukrán erők számára, hogy több területet szabadítsanak fel.
Közölte: a tagországok külügyminiszterei meg fogják vitatni, hogy a szövetség miként fokozhatja támogatást, egyebek között az ukrán fegyveres erők további megerősítésével.
„Nem tudjuk, mikor ér véget a háború. De amikor ez megtörténik, intézkedéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy Ukrajna minden jövőbeli agressziót el tudjon rettenteni, és a történelem ne ismétlődön meg” – fogalmazott. A NATO-főtitkár üdvözölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét, amely – mint mondta – megfelel az ENSZ Alapokmánya alapelveinek, és garantálja az igazságos és fenntartható békét.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg a The Wall Street Journal amerikai üzleti-politikai napilap újságírója, Evan Gershkovich azonnali szabadon bocsátására szólította fel Moszkvát. Az újságírót az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei tartóztattak le a múlt héten Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával, azt állítva, hogy minősített információkat próbált megszerezni. Stoltenberg az esetet aggasztónak nevezete, és kijelentette: az újságírók munkáját, valamint a szólás- és médiaszabadságot tiszteletben kell tartani.
A főtitkár beszámolt arról, hogy a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásához a NATO indiai- és csendes-óceáni partnerei – Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea -, valamint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozik. Stoltenberg a partneri együttműködés megerősítésének fontosságát hangsúlyozta, úgy fogalmazott: „Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei globálisak. Ami ma Európában megtörténik, az holnap Kelet-Ázsiában is megtörténhet”.
Végezetül közölte, kedden összeül a NATO-Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével.
