Oroszország ukrajnai beavatkozásának hosszan tartó hatása lesz a NATO-szövetséges országok biztonsági környezetére – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben a NATO-tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozására érkezve.
Jens Stoltenberg közölte, a védelmi miniszteri tanácskozás célja annak áttekintése, hogy milyen rövid és hosszútávú válaszok adhatók az ukrajnai orosz agresszióra.
Tájékoztatása szerint a szakminiszterek megbeszélik, miként erősíthető a szövetség elrettentő és védelmi képessége, nem hagyva kétségeket afelől Moszkva számára, hogy a NATO kész megvédeni minden tagországát – mondta. A NATO már ez idáig is azonnali és hatékony válaszokat adott a megváltozott helyzetre. Katonai, anyagi és humanitárius segítséget biztosított Ukrajnának és megerősítette a szövetség keleti szárnyának védelmét – emelte ki a norvég politikus. Közölte: a találkozóhoz videohíváson keresztül csatlakozik Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.
A főtitkár kiemelte: a NATO felelőssége annak megakadályozása, hogy a helyzet elmérgesedjen, és a konfliktus Ukrajna határain kívülre terjedjen. A kollektív védelem keretében a NATO-csapatok a legmagasabb védelmi készültségben vannak, körülbelül negyvenezer katona teljesít szolgálatot a szövetség keleti szárnyán, és legkevesebb százezer amerikai katona van jelen Európában – magyarázta Stoltenberg.
„Nem fejezi ki jobban a transzatlanti egységet más, mint az észak-amerikai haderő jelenléte és szolgálata Európában” – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: ezekben a kritikus időkben Észak-Amerika és Európa együttműködése még fontosabb, mint valaha.
A főtitkár arról is tájékoztatott, hogy a tagországok rendkívüli csúcstalálkozót tartanak március 24-én a NATO brüsszeli központjában. A tagországok állam-, illetve kormányfői Oroszország ukrajnai beavatkozásával, az Ukrajnának nyújtott támogatással, valamint a NATO elrettentő és védelmi képességének további erősítésével foglalkoznak majd – közölte Stoltenberg.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter érkezésekor hangsúlyozta: a katonai szövetség egységes Ukrajna támogatásában. A NATO-szövetségesek továbbra is védelmi célú eszközöket küldenek Ukrajnának, és egységesen támogatják Kijevet – mondta.
„Elítéljük Oroszország ok nélküli és indokolatlan invázióját, és támogatjuk Ukrajna védelmi képességét” – tette hozzá a az amerikai védelmi miniszer.
Minden második cseh NATO-katonákat akar országa területén
NATO-egységeket szeretne látni tartósan országa területén minden második cseh, 45 százalékuk ellenzi ezt az elképzelést, míg öt százalékuknak nincs kialakult véleménye a kérdésben – derült ki abból a felmérésből, amelyet a prágai Median közvélemény-kutató intézet készített a múlt héten országos mintán, a Mladá Fronta Dnes című napilap megbízásából. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 67 százaléka bízik a NATO-ban, és a válaszadók 73 százaléka úgy véli, hogy egy ellenséges támadás esetén a szövetség megvédené Csehországot. A felmérés résztvevőinek 56 százaléka támogatná, hogy Csehország a bruttó hazai termék (GDP) NATO által megkövetelt két százalékánál magasabbra emelje védelmi kiadásait.
Arra a kérdésre, hogy be kellene-e kapcsolódnia a NATO-nak Ukrajna védelmébe, a megkérdezettek 26 százaléka válaszolt igennel, míg 35 százalékuk elutasította ezt. A többiek nem foglaltak állást. A felmérés készítői rámutattak, hogy az utóbbi másfél évtizedben megváltozott a csehek véleménye a NATO-ról, illetve az Egyesült Államokról. Emlékeztetnek: 2007-ben, amikor felmerült, hogy amerikai radartámaszpontot építenének Prága közelében, a lakosság kétharmada elutasította az elképzelést. Általános vélemény, hogy jelenleg egy külföldi katonai támaszpont elfogadása az ország területén nagymértékben az Ukrajna elleni orosz támadás következménye.
