A migráció megfékezéséért és a humanitárius segítségnyújtás érdekében katonai missziót indít a kormány Csádba – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
A miniszter szavai szerint a veszélyek korát éljük. Immáron a második komoly fegyveres konfliktus zajlik, és milliószám özönlenek a menekültek Európába Afrikából, a Közel-Keletről és Afganisztánból – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a bevándorlással együtt a terrorizmus is fenyegeti Európát. Szalay-Bobrovniczky szerint az afrikai migráció megfékezésében kulcsfontosságú szerepe van az Afrika közepén elhelyezkedő Száhel-övezetben fekvő Csádnak.
Az övezetben az utóbbi hetek-hónapok folyamán növekedett a terrorista szervezetek tevékenysége, a régió egyetlen stabilan maradt állama Csád, amely rengeteg menekültet fog fel más afrikai országokból. „Amennyiben Csád is instabillá válik, akkor olyan migrációs gátszakadásnak lehetünk tanúi, amely akár további százmilliókat indíthat útnak Európa felé”. A tárcavezető elmondta, hogy a magyar kormány azon dolgozik, hogy a segítséget oda vigye, ahol arra szükség van, „nem a bajt kell idehozni.”
„Magyarország kezdettől a migráció megfékezéséért és a határok védelméért emelte fel a szavát Brüsszelben” – jelentette ki, majd hozzátette: ennek ellenére nyolc éve semmi nem történik, a migrációs útvonalakon továbbra is özönlenek a bevándorlók. „Egyre nagyobb a baj. Így tehát segítenünk kell” — döntött a kormány.
Magyarország komplex támogatási csomagot ajánl fel Csádnak, amelynek humanitárius segítségnyújtás, orvosi misszió, valamint mezőgazdasági fejlesztések támogatása is részét képezi. A csádi elnök meghívására kezdeményezett misszió célja, hogy segítse a migráció megállítását, a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint a helyi fejlesztések biztonságos működését. Mindezzel pedig erősítse Magyarország és Európa biztonságát.
Csádban amerikai és francia erők is jelen vannak, de a magyar misszió „önálló szerepvállalás” lesz. A 2024-re tervezett misszióról szóló országgyűlési határozati javaslatot a jövő hét elején fogják benyújtani. Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor megkezdődik a legalább kétszáz fős állomány célzott felkészítése.
Háttér
A Csád-tó medencéjében a legaktívabb az iszlám állam terrorszervezet helyi ága, az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya (ISWAP), amely félelemben tartja a régió lakosságát. Niger, Csád és Kamerun 2015 júliusában egy 8500 főből álló nemzetközi haderőt állított fel, hogy összehangoltan vegye fel a harcot a terroristákkal, akiket a Nigériában 2009-ben létrejött Boko Haram iszlamista terrorszervezet helyi sejtjeinek tekintenek. Mindezt súlyosbítja, hogy Csád régóta hivatalban lévő elnökét, puccsal hatalomra került Idriss Déby-t két évvel ezelőtt megölték, majd gyorsan a fiát, Mahamat Déby-t választották meg az ország elnökének, megsértve ezzel a közép-afrikai ország alkotmányában meghatározott öröklési rendet. Az így kialakult helyzet komoly kihívást jelent, mivel a 2021 óta hatalmon lévő katonai junta eléggé brutális és antidemokratikus ahhoz, hogy könnyen el lehessen dönteni érdemes-e az ország katonai segítségre, vagy sem. Csád egyébként sivatagi hadviselésben jártas 11 ezer fős elit terrorizmusellenes egységgel rendelkezik, mégsem sikerült felszámolni az országban garázdálkodó Boko Haram és a Nyugat-afrikai Iszlám Állam terroristáit.
