A szlovén parlament védelmi bizottsága jóváhagyta a fegyveres erők (SAF) hosszú távú fejlesztésére vonatkozó határozatot, amely korábbra tervezi a védelmi kiadások növelését – közölte a szlovén közszolgálati televízió.
Az egy évvel ezelőtt elfogadott határozathoz képest, amely szerint a védelmi kiadásoknak 2035-ig kell elérnie a GDP két százalékát, a mostani ezt legkésőbb 2030-ra tervezi, azzal, hogy a kiadásokat legalább ezen a szinten kell tartani 2040-ig.
Damir Crncec, a védelmi minisztérium államtitkára a bizottság ülésén elmondta: az új állásfoglalás oka, hogy megváltoztak a biztonsági viszonyok, itt az ukrajnai háború, és – mint említette -, Svédország és Finnország is csatlakozni kíván a NATO-hoz.
A kulcsfontosságú újítások között Crncec két gyalogos zászlóalj felállítását, közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerek vásárlását, a meglévő helikopterek cseréjét, négy további repülőgép beszerzését, valamint a kutatás-fejlesztési beruházásokat említette. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a védelmi minisztérium felszólította a szlovén vállalatokat, vizsgálják meg lőszergyártó kapacitásaik bővítési lehetőségeit.
Szlovénia 2023-ban a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékát, 2024-ben 1,4 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb ráfordításoknak a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és a megszorítások miatt Ljubljana negyven százalékkal csökkentette a védelemre szánt büdzsét.
A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében arra vállaltak kötelezettséget, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítják, ennek 20 százalékát pedig haderőfejlesztésre.
