Tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte pénteken a francia nemzeti terrorelhárítási ügyészség a 2015. november 13-i, 132 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja, Salah Abdeslam ellen, a párizsi különleges esküdtszéken kilenc hónappal ezelőtt kezdődött perben.
„A megszólalásai és a könnyei ellenére Abdeslam a végsőkig hű maradt az ideológiájához, és képtelen bármilyen megbánás kifejezésére. Nem adta fel az önkéntesen vállalt szolgálatát” a dzsihadizmus iránt – hangsúlyozta Camille Hennetier ügyész a három napig tartott vádbeszéd végén.
„Salah Abdeslam hat évi hallgatás után elmondta a saját verzióját, amely tele volt ellenmondásokkal. Ő választotta meg a számára megfelelő pillanatot. És megválasztotta hozzá a kérdéseket is”, amelyekre hajlandó volt válaszolni – emlékeztetett a vádhatóság képviselője.
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés a legsúlyosabb büntetés a francia büntetőjogban, 1994-es bevezetése óta csak négy alkalommal alkalmazták a bíróságok.
A 32 éves francia állampolgárságú vádlott a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.
A vádlott verziója azonban nem győzte meg az ügyészeket, akik Salah Abdeslamot a merényletek egyik kitervelőjének és elkövetőjének tekintik, s felelősnek tartják valamennyi áldozat haláláért.
A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.
Az ügyészek nem hitték el a vádlottnak, hogy neki egyedül kellett volna merényletet végrehajtania egy kávéházban – ahogy azt a perben állította -, miközben a terrorcsoport – vele ellentétben Szíriában kiképzett dzsihadistái – hármas csoportokban hajtották végre a támadássorozatot.
A 2021. szeptember 8-án kezdődött pernek több mint 2500 felperese van, túlélők és az áldozatok hozzátartozói, akik közül több mint négyszázan tettek tanúvallomást a Franciaországban valaha elkövetett legvéresebb, hat év fél évvel ezelőtti terrortámadás bizonyítási eljárásában.
Az ügyészek mind a húsz vádlott felelősségét részletezték a merényletsorozatban. Hatan közülük, az Iszlám Állam terrorszervezet vezetői, a merénylet megrendelői, feltételezhetően meghaltak Szíriában, őket távollétükben ítélik el. A vádhatóság mindannyiukra életfogytiglani börtönbüntetést javasolt.
Salah Abdeslamon kívül 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók, valamint közvetítők a fegyverek és a hamis papírok beszerzésében. Hárman szabadlábon védekezhetnek.
Közülük életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyészség Mohamed Abrinire, Abdeslam gyerekkori barátjára, aki a támadást megelőző este elkísérte a terrorkommandó tagjait Brüsszelből Párizsba, a svéd állampolgárságú Osama Krayemre és a tunéziai Sofien Ayarire, akiknek a vád szerint 2015. november 13-án az amszterdami repülőtéren kellett volna merényletet végrehajtaniuk, de a támadás ismeretlen okokból meghiúsult. Életfogytiglani börtönbüntetést érdemel az ügyészség szerint a belga Mohamed Bakkali is, akit az egyik fő logisztikai szervezőnek tart a vád. A többi vádlott ellen öt és húsz év közötti börtönbüntetést javasolt az ügyészség.
A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik, háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.
Hétfőtől két héten át a védelem kap szót. Az ítélethirdetést június 29-én tervezi az esküdtszék.
