Az ellenőrzött 1173 munkáltató 89 százalékánál tapasztaltunk valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot, ezen belül pedig a karbantartási tevékenységet végző 4563 munkavállaló 71 százaléka esetén találtuk szabálytalan körülmények között a foglalkoztatást – ismertette Nesztinger Péter, az OMMF munkavédelmi elnökhelyettese a 2010-2011-es magyarországi vizsgálat eredményét szeptember 29-én az “Újraindítás? Újraélesztés” címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen.
A karbantartással kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2010-2011-ben „Egészséges munkahelyek, Európai Kampány a Biztonságos Karbantartásról” elnevezéssel kampányt hirdetett a karbantartási munkákkal összefüggő balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében. A 30 országra kiterjedő kampány keretei között Magyarországon a munkavállalókat, munkáltatókat, szakmai szervezeteket célzó, a karbantartással kapcsolatos kockázatokat és a karbantartás biztonságos elvégzésének szükségességét hangsúlyozó tájékoztató programok mellett az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) egy országos, közel egy éves célvizsgálatot is elrendelt, amely 2011 augusztusában zárult.
Az országos vizsgálat során a munkáltatók (1173 fő) 89 százalékánál tapasztaltak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. Az ellenőrzöttek 33,5 százaléka nem készített megelőzési stratégiát a karbantartási folyamatokra, így azok tervszerű és időben történő elvégzésére lehetőség sem adódott. A munkáltatók 13 százaléka nem végezte el a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartását – ami megnyugtató számnak is tűnhetne, ha nem olyan eszközökről lenne szó, amelyek összességében több ezer munkavállaló biztonságára, és nem utolsó sorban termelőképességére volnának hatással – hívta fel a figyelmet Nesztinger Péter, az OMMF munkavédelmi elnökhelyettese. Az ellenőrzött karbantartási tevékenységet végző munkavállalók (4563 fő) 71 százaléka esetén volt szabálytalan körülmények közötti foglalkoztatás.
2010-ben 3376 karbantartáshoz köthető, három napon túl gyógyuló munkabaleset jutott az OMMF tudomására, amely az összes bejelentett munkabaleset 17 százalékát tette ki. Ez az arány egy 2006-os európai összehasonlításban is ennyi volt, vagyis ezen a téren nem történt javulás. A halálos munkabalesetek 16,8 százaléka történt karbantartás során.
Magyarországi tapasztalatok (karbantartás) 2010-2011.
A munkáltatók:
- 13 százaléka nem végzi a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartását
- 30 százaléka nem vette maradéktalanul figyelembe az orvosi vizsgálatok írásbeli rendjére vonatkozó előírásokat
- 10 százaléka megszegte a munkavédelmi oktatásra vonatkozó szabályokat
- 24 százalékánál a kockázatelemzés az ellenőrzött karbantartással járó tevékenységek kockázataira nem terjedt ki
- 41 százalékánál fordult elő a karbantartás során vegyi expozíció
- 43 százalékánál fordult elő a karbantartás során zajexpozíció
A munkavállalók:
- 1,4 százaléka előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok hiányában végezte munkáját
- 6,5 százaléka időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok hiányában végezte munkáját
- A karbantartás során alkalmazott munkaeszközök 10 százalékán a védőberendezések nem voltak megfelelőek – néhány esetben közvetlen áramütésveszélyt tapasztaltak
- A karbantartás során alkalmazott emelőgépek biztonsági berendezéseinek 5 százaléka nem megfelelően működött
- A karbantartási tevékenységet végző munkavállalók 3 százaléka nem viselte a munkáltató által biztosított egyéni védőeszközt
- Az egyéni védőeszközök juttatását szabályozó dokumentum az ellenőrzött karbantartási tevékenységet végző munkáltatók 22 százalékánál egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen tért ki a karbantartással járó tevékenység során biztosítandó egyéni védőeszközökre
- 20 százalékban nem végezték el a veszélyes munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezését, amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek
A munkavédelem helyzetére sajnos a gazdasági válság is hatással volt, a munkáltatók többsége ugyanis költségvetési tételként tekint rá, és ezen a téren is takarékoskodni akar. Pedig a munkavédelem legtöbb területe kevés plusz költséggel jár, néha pár ezer forinton múlik egy megfelelő eszköz megléte, amely a testi épséget védi, sőt akár életet is menthet – mondta Dr. Nagy Imre, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) igazgatója. Tovább rontja a helyzetet a többszörös alvállalkozói szint, a legutolsó szintre ugyanis sem a pénz, sem az információ nem jut már el. Nem beszélve arról, hogy a munkavállalók féltik a munkahelyüket, így legtöbbször ők is hallgatnak a szabálytalanságokról. A munkavédelmi felügyelőségeknél történt országos létszámcsökkentéseknek „köszönhetően” megyénként naponta 3 felügyelő jár ki a munkaterületeket ellenőrizni – ami nagyon kevés.
Az ellenőrzések „pozitív velejárója” volt ugyanakkor, hogy a munkáltatók már a vizsgálat alatt megszüntették a feltárt szabálytalanságokat, vagyis 10 ezer munkakörülményt – vélhetően – már javított a kampány.
Intézkedések a vizsgált munkáltatóknál:
- 3000 határozat
- Közel 10000 intézkedés – ebből 1900 azonnali intézkedés (4300 fő)
- 11 munkavédelmi bírság (2,8 millió Ft)
- 100 szabálysértés (1,7 millió Ft)
Forrás: Biztonságpiac.hu
