Szerdától nem lehet olyan élelmiszert forgalomba hozni Magyarországon, amely összes zsírtartalmának száz grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a két grammot.
Február 18-án jár le a rendelkezés tavalyi elfogadását követő egyéves türelmi idő, amely azokra az előre csomagolt élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket a jogszabály életbe lépésekor már legyártottak.
A rendelkezés azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra terjed ki, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként szánnak a fogyasztónak. Az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra nem vonatkozik a szabályozás.
A rendelet a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerekre terjed ki. Az új előírásoknak nem kell megfelelnie azoknak a végső fogyasztó számára előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszereknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban készítettek, illetve hoztak forgalomba.
Az Európai Unióban Magyarország az ötödik olyan ország, ahol rendeletileg szabályozzák az élelmiszerekben található transzzsírsav mennyiségét.
A jogszabály előírásait az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) laboratóriumi vizsgálatai alapozták meg. Az intézet 2009 óta folyamatosan vizsgálja a kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek transzzsírsavtartalmát.
Az ipari feldolgozás során a növényi olajok részleges hidrogénezésével keletkezett transzzsírsavak rendkívül ártalmasak az egészségre, kedvezőtlenül befolyásolják a zsíranyagcserét. A transzzsírsavak kedveznek egyes gyulladások, az érfalkárosodás, az inzulinrezisztencia, a hasi elhízás, a szívritmuszavarok, a cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek kialakulásának. A jelentős kockázatot jól tükrözi, hogy már öt g/nap transzzsírsavbevitel 25 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések lehetőségét.
Az OÉTI MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megvizsgált közel 900 élelmiszer egyötödében a transzzsírsav mennyiség meghaladta az egészségügyi határértéket, sőt a minták egy részében annak ötszörösét is elérte. A kockázatos termékek között a legnagyobb arányban kekszek, nápolyik, teasütemények, csokoládé ízű termékek, szaloncukrok és cukrászsütemények fordultak elő.
