A srebrenicai népirtás tizenkilenc, közelmúltban azonosított áldozatát temették el a Srebrenicához tartozó Potocari temetőjében vasárnap, a népirtás 26. évfordulóján.
A tavalyi kis létszámú megemlékezést követően az idén ismét több ezren vettek részt a rendezvényen, akik közül több mint háromezren a srebrenicai békemenettel érkeztek meg szombat este. A békemenet csütörtökön indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A résztvevők 110 kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járták végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől.
A vasárnapi megemlékezésen a felszólalók mind elítélték a 26 évvel ezelőtt történteket, és leszögezték, az akkorihoz hasonló események nem ismétlődhetnek meg. Sefik Dzaferovic a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja kijelentette: a srebrenicaiak sorsát a Nagy Szerbia elvének megvalósítása pecsételte meg.
A megemlékezésen részt vett Milo Djukanovic montenegrói, Zoran Milanovic horvát és Vjosa Osmani koszovói elnök, valamint Albin Kurti koszovói miniszterelnök. Videókapcsolaton keresztül üzent a jelenlévőknek Recep Tayyip Erdogan török elnök, Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős európai biztos, Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter. A török elnök arról biztosította a bosnyákokat, hogy Törökország mindig mellettük áll, míg Várhelyi arról beszélt, hogy nincs különbség népirtás és népirtás között, a különböző bíróságok ítéletei rámutattak, egyetlen elkövető sem úszhatja meg büntetés nélkül.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. A maradványokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.
Ezúttal 19 újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6671-re nőtt az emlékhelyre eltemetett áldozatok száma. A Potocariban található emlékművön feltüntetett listán 8372 áldozat szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat. Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki az NT-nek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig 47 embert ítéltek több mint 700 év börtönbüntetésre, valamint négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondtak ki, 25 embert ítéltek el, míg Hágában 14 egykori szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek, Szerbiában öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai mészárlás ügyében.
