Peking ellenlépéseket helyezett kilátásba Washingtonnal szemben, miután az Egyesült Államok szankciókat rendelt el kínai vezető tisztségviselők ellen, akiket az ujgur kisebbség elnyomásával vádol.
Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő bejelentette, hogy Kína ellenintézkedések alkalmazásáról döntött olyan amerikai szervezetek és személyek ellen, akik „helytelen magatartást” tanúsítottak az ujgurok lakta, északnyugat-kínai Hszincsiangot illető kérdésekben. A kínai külügyi tárca szóvivője egyelőre nem közölt részleteket arról, hogy Peking milyen ellenlépéseket tervez.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a napokban jelentette be, hogy három kínai tisztségviselőt, köztük Csen Csüan-kuót, a Kínai Kommunista Párt (KKP) Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területért felelős titkárát sújtják szankciókkal, mert „közük van az emberi jogok súlyos megsértéséhez”. Csen eddig a legmagasabb rangú kínai tisztségviselő, akire Washington szankciót rótt. A párttitkár tagja a KKP 25 főből álló politikai bizottságának és Hszincsiang előtt Tibetben töltötte be a párttitkári posztot. A szankciók másik két érintettje Vang Ming-san, a hszincsiangi közbiztonsági hivatal igazgatója, valamint Csu Haj-lun, a helyi törvényhozói testület titkárhelyettese. Az amerikai pénzügyminisztérium egy negyedik kínai tisztségviselővel, Huo Liu-csün, a hszincsiangi közbiztonsági hivatal korábbi párttitkárával kapcsolatban is azonos döntést hozott. A döntés értelmében az érintett tisztségviselőktől és családtagjaiktól megtagadják az amerikai vízumot, az Egyesült Államokban található vagyoni eszközeiket befagyasztják, valamint ettől kezdve bűncselekménynek minősül majd, ha bárki pénzügyi tranzakciót folytat velük az Egyesült Államokban.
A csaknem 22 millió lakosú Hszincsiangban mintegy tízmillió, zömében muszlim vallású, a türk népcsoporthoz tartozó ujgur él. Jogvédő szervezetek szerint a területen közel egymillió muszlimot – az ujgur és kazah kisebbségek tagjait, – zártak akaratuk ellenére átnevelő táborokba. Kína álláspontja szerint azonban Hszincsiagban a terrorellenes küzdelem részeként önkéntes alapú szakképzést biztosítanak mindazoknak, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus, és radikalizálódtak”. Peking tagadja azt a vádat, miszerint a központokban a bentlakókat rossz bánásmódban részesítenék, vagy bántalmaznák, és sikerként könyveli el, hogy az elmúlt több mint három évben nem történt terrortámadás Hszincsiangban.
Az AP amerikai hírügynökség június végén hozott nyilvánosságra egy oknyomozó tudósítást, amelyben egyebek mellett Adrian Zenz sinológus elemzésére hivatkozva rámutat: Peking az elmúlt években több százmillió dollárt költött születésszabályozásra Hszincsiangban. A riport megjelenését követően a kínai külügyminisztérium három amerikai sajtóorgánum Kínában működő képviseletét, köztük az AP-t kötelezte arra, hogy hét napon belül nyújtsanak tájékoztatást a Kínában folytatott tevékenységükről, a kínai újságírókra vonatkozó amerikai korlátozok miatti ellenlépésként.
