Több olyan budapesti, illetve Pest megyei magánszemélyt vizsgál a NAV, akik 20-50 százalékos kamatra nyújtottak kölcsönt más magánszemélyeknek, vagy hitelközvetítőként károsították meg ügyfeleiket – közölte az adóhatóság. A NAV tájékoztatása szerint igazi „nagyhalak” is a hatóság látókörébe kerültek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jelzése, illetve közérdekű bejelentések alapján fél tucat olyan budapesti, illetve Pest megyei magánszemélyt vizsgál, akik 20-40, esetenként 50 százalékos kamatra nyújtottak kölcsönt más magánszemélyeknek, vagy hitelközvetítőként károsították meg ügyfeleiket. Az eljárások között van olyan i, amelyben több mint húsz károsult érintett, fejenként 72 ezer forinttól mintegy kilencmillió forintig terjedő uzsorakölcsönnel.
A vizsgálatok eddigi tapasztalatai alapján elmondható, hogy az uzsorakölcsönök menete az esetek többségében igen hasonló volt, az általában banki, vagy egyéb kölcsöntörlesztéssel hátralékban lévő adósok – ingatlantulajdonaik megmentése érdekében – hirdetés, vagy ismerős útján jutottak el az uzsorásokhoz, akik a kért összeget jellemzően rövid (két-három hónapos) futamidőre, magas kamatra adták kölcsön.
A jövedelemszerzés látszatát kerülendően – a közjegyző által is hitelesített – szerződésben kamatot nem tüntettek fel, de hitelösszegként nem a ténylegesen nyújtott, hanem a már kamatokkal terhelt összeget tüntették fel és ennek erejéig az adósok ingatlanjaira jelzálogjogot jegyeztettek be.. Az adósok az uzsorakölcsön törlesztéséhez – és az erőszaktól sem visszariadó „behajtást” megelőzendően – újabb hitel felvételére kényszerültek és így egyre jobban eladósodtak.
Az ellenőrzések során egy új jelenségre is felfigyelt az adóhatóság. Előfordult olyan eset, hogy egy hitelközvetítéssel foglalkozó társaság tulajdonosa a cégéhez forduló ügyfeleket – a banki kölcsön elbírálásáig, illetve folyósításáig – 12-20%-os kamatra adott magánhitellel „segítette ki”. A magánkölcsönhöz kapcsolódóan a kamatkikötés mellett szerződési díjat és folyósítási jutalékot is felszámított, amelyek plusz bevételekhez juttatták amellett, hogy a pénzintézetek természetesen a hitelközvetítőnek járó jutalékot is megfizették a társaság számára.
Az ilyen jellegű vizsgálatokat nehezíti, hogy a kölcsönt igénybe vevő adósok többnyire megfélemlített személyek, akik nem minden esetben mernek nyilatkozatot tenni. Az azonban már az ügyek jelenlegi állása mellett is megállapítható, hogy a kölcsönt nyújtó magánszemélyek nem szerepeltettek bevallásukban akkora jövedelmet, amely fedezetet nyújtott volna a kihelyezett hitelekre, továbbá a kölcsönnyújtásból származó jövedelmüket nem vallották be és adót sem fizettek utána. Mindezzel esetenként több tízmillióval károsították meg az állami költségvetést.
Forrás: NAV
