A szövetség számára az elmúlt évben meghatározó volt az Oroszországgal való viszony alakulása.
A tagállamok több alkalommal is aggodalmuknak adtak hangot az orosz katonai fejlesztések, csapatmozgások és Moszkva fokozódó kibertevékenysége miatt. A NATO-tagállamok felszólították Oroszországot, hogy tartsa be az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött egyezményben foglalt kötelezettségeit, tegye átláthatóvá katonai tevékenységét és intézkedéseit a szárazföldi állomásoztatású rakéták felszámolásáról.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter december elején Brüsszelben bejelentette, hogy az Egyesült Államok hatvannapos ultimátumot ad Oroszországnak, hogy tartsa be a szerződés rendelkezéseit, ellenkező esetben az amerikai vezetés kénytelen lesz elindítani a hat hónapos kiválási folyamatot az 1987-es egyezményből. Ez a folyamat mára már el is indult.
Közel kétéves szünet után idén ismét, immár hetedik alkalommal ült össze Brüsszelben a NATO–Oroszország Tanács nagyköveti szinten. A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélést követően közölték, a NATO arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa Oroszországnak a bizalom helyreállítása érdekében. A NATO nem akar újabb hidegháborút, nem akar újabb konfrontációt Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A Kercsi-szorosban november második felében történt orosz–ukrán incidenssel kapcsolatban kiadott nyilatkozat szerint a NATO azt várja Oroszországtól, hogy engedje szabadon a fogva tartott ukrán katonákat és hajókat, valamint azt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelességeit, lehetővé téve a hajózást a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren, valamint az akadálytalan hozzáférést az ukrán kikötőkhöz.
A Krím félsziget illegális bekebelezésével kapcsolatban a NATO kifejezte, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajna önállóságát, területi egységét a nemzetközileg elismert határokkal, emellett felszólított minden felet a minszki megállapodás teljes körű betartására.
Júliusban a NATO kétnapos csúcstalálkozót tartott Brüsszelben, amelyen a szövetség a védelmi és elrettentő képességek erősítése mellett döntött, és két új parancsnokság felállításáról egyezett meg, ami hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága.
Mind a NATO tanácskozásain, mind a tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján a védelmi kiadások tervezett növelésének kérdése is napirenden volt. A NATO tagjai korábban azt vállalták, hogy 2024-ig a hazai össztermékük (GDP) legalább két százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani.
A szövetség és az Európai Unió ismételten megerősítette együttműködését a menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében a Földközi-tengeren tevékenykedő Sophia haditengerészeti uniós flottája támogatásában. A szövetség kinyilvánította, még aktívabban kíván részt venni a migrációs válság megoldásában.
A szövetség Irakban és több más parancsnokságon folytatott képzési tevékenységének bővítése mellett döntött azzal a céllal, hogy egyre magasabb színvonalú védelmi kapacitáshoz segítse az érintett országok haderejét. A NATO Afganisztánnak nyújtott támogatásának folytatása és az afgán biztonsági erők finanszírozásának 2024-ig tartó kiterjesztése mellett határozott.
A júliusi csúcstalálkozón Macedónia meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, ami annak köszönhető, hogy várhatóan sikerül lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját. 2019 február elején Észak-Macedónia, harmincadik tagként, belépett a védelmi szervezetbe. A tagországok külügyminiszterei decemberben egyetértésre jutottak abban, hogy a szövetség kész elfogadni Bosznia-Hercegovina NATO-tagság felé vezető útja kezdeti állomásának egyikét jelentő, politikai, gazdasági és védelmi reformra fókuszáló, első éves nemzeti tervének (ANP) benyújtását. A NATO az ősszel megerősítette a szövetséges országok vezetőnek korábbi elhatározását, amely szerint Georgiát hamarosan tagjává fogadhatja.
A NATO novemberben az elmúlt évek legnagyobb hadgyakorlatát tartotta Norvégiában, amely egy NATO-tagország ellen elkövetett „képzeletbeli, de valószerű” támadásra adandó kollektív reagálást imitál, és amely megerősíti az Európa és az Atlanti-óceán feletti csapatmozgás képességét.
(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)
