A kormány ahhoz kér hozzájárulást az Országgyűléstől, hogy a Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben részt vegyen az afrikai Száhel-övezet stabilitása érdekében megvalósuló többnemzeti katonai alakulatban – az erről szóló határozati javaslatot kedden kezdte tárgyalni a parlament, majd áttért a napirend utáni felszólalásokra.
Németh Szilárd, a honvédelmi tárca államtitkára elmondta: a kormány határozati javaslatban arra kéri az Országgyűlést, járuljon hozzá ahhoz, hogy a Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben részt vegyen a Maliban és a térségben működő Barkhane művelet részét képező Takuba alkalmi harci kötelékben. Ismertetése szerint a Takuba 2020 eleje óta működik, jelenleg nyolc résztvevő, finanszírozó nemzettel, így Magyarország a kilencedikként kíván csatlakozni az alkalmi harci kötelékhez.
Közölte: a magyar kontingens különleges műveleti erőkkel venne részt a kötelékben, amelynek fő feladata a Maliban található helyi partner erők felderítő és beavatkozó századainak támogatása, valamint a terrorizmusellenes tevékenység katonai feladatainak végrehajtása Mali, Niger és Burkina Faso hármas határának térségében. Ismertetése szerint 2022 első negyedévében egy legfeljebb nyolcvanfős kontingens települ majd ki a műveleti területre, ennek érkezését pedig még idén egy húszfős egység készíti majd elő a helyszínen.
Az államtitkár közölte azt is: a magyar erők négy hónapos rotációs ciklusban váltanak majd, szerepvállalásuk a tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok végrehajtására fog épülni. A harcászati szintű irányítást pedig a résztvevő nemzetekből összeállított több nemzeti parancsnokság hajtja végre.
Az államtitkár közölte azt is: a nemzetközi jog alapján az ilyen jellegű katonai jelenlétre és műveleti tevékenységek végzésére jogszerűen csak az érintett államok – jelen esetben Niger és Mali – beleegyezésével van lehetőség, és az érintett államok külön-külön felkérték Magyarországot a segítségnyújtásra.
Jelezte azt is: a Takuba nem francia erőiről szóló, Mali, Niger és Franciaország között megkötött és elfogadott kiegészítő jegyzőkönyvek rendelkeznek a többnemzeti erők jogállásáról, így az Országgyűlés két törvényjavaslat formájában ezeket is az Országgyűlés elé terjesztette.
Németh hangsúlyozta: a Száhel-országokban végzett harci kötelék feladatai összhangban vannak a kormány azon álláspontjával, miszerint a problémákat a keletkezésük helyén kell megoldani, így segítve a bajba jutott országokat. Hozzátette: Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás fenntartásában és a Takuba is ezt a célt szolgálja, így nemzeti érdek, hogy szerepet vállaljon benne.
