Benkő: meg kell kezdeni a Magyar Honvédség átstrukturálását

Meg kell kezdeni a Magyar Honvédség átstrukturálását – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés szakbizottságának ülésén.

Benkő Tibor szokásos, éves meghallgatásán a kiemelt feladatok között elsőként a honvédelmi és haderőfejlesztési program folytatását, az eszközbeszerzések végrehajtását említette. Az érkező új eszközök más eljárást, logisztikai, biztosítási rendszereket igényelnek, amihez hozzá kell igazítani a kiképzést, a tiszt- és altisztképzést is – fűzte hozzá.

A honvédelmi és rendészeti bizottság tagjai előtt a miniszter kiemelte: egyre több fiatal vállalja a katonai szolgálatot; egyre több középiskola és felsőoktatási intézmény vesz részt a hazafias honvédelmi nevelésben. Részletesen beszámolt Benkő az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztéséről, valamint a honvédkadétprogramról is.

Kitért arra, hogy a magyar katonák a koronavírus-járvány idején esküjükhöz híven, maradéktalanul teljesítették feladataikat; ott voltak a kórházakban, oltópontokon, továbbá a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ és a budapesti NATO Katonai Egészségügyi Kiválósági Központ kutatásokkal segítette a járvány elleni védekezést.

Benkő egy ábrán személtette a haderő átalakulását 1990-től 2021-ig. Jelezte: a Magyar Néphadsereg létszáma 155 700 volt, 2007-re pedig 23 950 lett a honvédség költségvetési létszáma. A felülvizsgálatok, szervezeti átalakítások végeredménye is mindig „a Magyar Honvédség létszámának és képességének csökkenése” volt – mondta.

Megjegyezte: a NATO-tagság is indokolja a haderőfejlesztést, hiszen a washingtoni szerződés 3. cikke szerint minden nemzet köteles olyan képességet építeni és fenntartani, amellyel gondoskodni tud saját országa, saját nemzete védelméről, és ezt kell felajánlania a NATO-nak.

A kormány azt vállalta: 2024-re a honvédelmi költségvetés eléri a GDP két százalékát, s a honvédelmi büdzsé legalább húsz százalékát fejlesztésre fordítják. Az elmúlt években a honvédelmi költségvetés folyamatos növekedése mellett minden évben plusztámogatás is kapott a honvédség – tette hozzá.

A biztonsági környezetet a miniszter úgy értékelte: „romló tendenciát figyelhetünk meg”. Ismertette a NATO által megjelölt két fenyegetettségi irányt (keleti és déli), majd megjegyezte, hogy azok metszéspontja Közép-Európa térségében van. Ezért a magyar kormány számára a régió biztonsága kiemelt feladat – szögezte le, jelezve: ezt segíti a Magyarországon létrehozott két többnemzeti parancsnokság is.

Kitért Benkő az instabil államok, valamint a terrorizmus elől, illetve Afganisztánból menekülők veszélyére, a migrációs hullámra, a Nyugat-Balkán instabilitására, a hibrid hadviselésre, az éghajlati változásokra. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tudósok szerint fel kell készülni a járványok időszakára.

Benkő elmondta, hogy bár az illetményalap nem változott az elmúlt években, nőtt a katonák fizetése. A szolgálati nyugdíj eltörlésének felvetését csúsztatásnak nevezte. Az létezik ugyanis, most is abba lehet hagyni az aktív szolgálatot az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt, csak azt úgy hívják: nyugdíj előtti rendelkezési állomány. A honvédelmi miniszter leszögezte, az elmúlt években minden évben 600-800 között emelkedett a honvédség létszáma, és napjainkban minden katonai szervezet feltöltöttsége legalább 75 százalékos.