Kína megfontoltságra intette pénteken Washingtont, reagálva arra, hogy Joe Biden kijelentette, az Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai támadással szemben.
Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Kína nem tesz engedményeket az olyan, alapvető érdekeit érintő kérdésekben, mint az ország szuverenitása és területi egysége. Vang felszólította az amerikai felet, hogy megfontoltan járjon el, és ne küldjön helytelen jelzéseket a Tajvan függetlenségét propagáló aktivistáknak, ez ugyanis komoly károkat okozna a kínai-amerikai kapcsolatokban.
Biden a CNN hírtelevízió műsorában kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy kínai támadás esetén az amerikai kormánynak kötelessége lenne megvédenie Tajvant. Az amerikai elnök másodszor tett olyan kijelentést, amely határozottabb kiállást sejtet Tajvan mellett. Augusztusban az ABC amerikai hírtelevízió híradójának nyilatkozott úgy, hogy az Egyesült Államok válaszolna egy kínai támadásra.
Az Egyesült Államok nem áll hivatalos diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de egy amerikai jogszabály előírja, hogy köteles támogatni a szigetet az önvédelemben. Ebből kifolyólag az Egyesült Államok a sziget legnagyobb fegyverszállítója.
A South China Morning Post című hongkongi lap internetes kiadása pénteki cikkében rámutatott: Biden kijelentése nyomán bizonytalanság alakult ki azzal kapcsolatban, hogy vajon az Egyesült Államok továbbra is tartja-e magát ahhoz a politikához, amely szándékosan nyitva hagyta a kérdést, hogy alkalmazna-e katonai akciót Tajvan védelmében. A lap szerint a stratégia lényege, hogy eltántorítsa Tajvant a teljes függetlenség kinyilatkoztatására tett, egyoldalú akciótól, egyúttal visszafogja Pekinget a sziget egyoldalú visszacsatolásától.
Nem sokkal Biden televíziós nyilatkozata után azonban a Fehér Ház egyik szóvivője elmondta: az amerikai vezetés Tajvan-politikája nem változott.
Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az „egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Október első négy napján a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt a tajvani légtérbe, naponta megdöntve az egyszerre a sziget légvédelmi zónájába repülő kínai harci gépek rekordját. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának október 1-ére eső évfordulójával. Peking a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott „összejátszásának” tulajdonította.
