Az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában – jelentette ki az amerikai elnök Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően.
Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ. „A válaszunk arányos lenne” – hangsúlyozta.
Véleménye szerint az orosz elnök a NATO megosztását akarta elérni az ukrajnai inváziójával, Putyin azonban az ellenkezőjét érte el annak, amit akart. „Nem gondolta, hogy meg tudjuk őrizni ezt az egységet. A NATO még sosem volt ilyen egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében” – fogalmazott az amerikai elnök, s és hozzátette: a szankciók szigorú végrehajtásával fent kell tartani a nyomást Moszkván.
„Felvetettem annak lehetőségét is, hogy Oroszországot ki kellene zárni a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportból (G20)” – közölte. Azt mondta, ha azonban olyan országok, mint Indonézia és mások nem értenek egyet Oroszország eltávolításával, akkor véleménye szerint Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin.
Közölte továbbá: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat. Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz. Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz – vélekedett Biden. Egyben reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak.
Biden megerősítette korábbi bejelentését, miszerint országa százezer ukrán menekültet fogad be. A hangsúly a „családok egyesítésén és a veszélyben lévők védelmén van” – fogalmazott. Biden közölte továbbá, az Egyesült Államok egymilliárd dollár humanitárius segítséget nyújt az ukrajnai orosz támadások elől menekülőket befogadó országoknak. A menekültek befogadásának terheit „nem Lengyelországnak, Romániának vagy Németországnak kellene egyedül hordoznia”, ez nemzetközi felelősség – tette hozzá az amerikai elnök.
Még egy évig a NATO főtitkára marad Stoltenberg
A NATO-tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy további egy évvel, 2023 szeptember 30-ig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár szeptember végén lejáró megbízatását. Stoltenberg közölte: megtiszteltetés számára a 30 tagországot számláló katonai szövetség állam-, illetve kormányfőinek egyhangú döntése. Stoltenberg, az idén 62 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára. Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2005 és 2013 között, majd 2002 és 2014 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett.
