Felfüggesztette Oroszország és Fehéroroszország pénzügyi támogatását az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), miután az igazgatótanács erről szóló javaslatát a bank kormányzói – vagyis az EBRD részvényes országainak és szervezeteinek képviselői – jóváhagyták.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet hétfői bejelentése szerint a kormányzótestület jóváhagyása nyomán Oroszország és Fehéroroszország nem részesülhet új program-finanszírozásokban, és az e programokhoz kötődő technikai együttműködési tevékenység is megszűnik.
Az EBRD közölte, hogy az intézkedés azonnali hatállyal érvénybe lép.
A bank elnöke, Odile Renaud-Basso a bejelentéshez fűzött nyilatkozatában szomorúnak nevezte, hogy a két országgal folytatott sokévi együttműködés után előállt ez a helyzet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja nyomán az EBRD-nek nem maradt más lehetősége, mint az, hogy megmutassa: a háborút nem csupán szavakban ítéli el. Cselekvésre is szükség van annak érdekében, hogy Oroszország és Fehéroroszország szemernyi kétség nélkül ráébredjen: az EBRD véleménye szerint a két ország aláásta azokat az értékeket, amelyek a bank és a nemzetközi közösség számára egyaránt fontosak – fogalmaz hétfői nyilatkozatában a pénzintézet elnöke.
Az EBRD ismertetése nem tér ki arra, hogy a kormányzói testület tagjai milyen arányban hagyták jóvá az igazgatótanács indítványát Oroszország és Fehéroroszország támogatásának felfüggesztéséről. A szabályok értelmében a határozat elfogadásához az szükséges, hogy az igazgatótanács javaslatát a szavazati jogok legalább négyötödét birtokló EBRD-tagok kormányzói legalább kétharmados többséggel elfogadják. Az EBRD 71 ország, valamint az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdona. Az egyes tulajdonos országok és szervezetek szavazati joga arányos az EBRD tőkeállományából általuk lejegyzett tőke értékével.
Az EBRD-finanszírozások legnagyobb egyedi felvevője korábban minden évben Oroszország volt, de a bank részvényes országai 2014-ben, a krími válság nyomán azt az informális iránymutatást adták, hogy az EBRD – összhangban a Moszkvával szemben akkor meghozott nemzetközi szankciókkal – ne kezdjen új finanszírozási programokat Oroszországban.
Ezt a döntést tette hivatalossá – és terjesztette ki Fehéroroszországra is – az EBRD kormányzótestülete az igazgatótanács javaslatának jóváhagyásával. Az EBRD időközben döntött arról is, hogy bezárja moszkvai és minszki irodáit. Az erről hozott döntés indoklása szerint a moszkvai és a minszki EBRD-iroda bezárása egyenesen következik Oroszország cselekedeteiből, amelyekhez Fehéroroszország segítséget nyújt.
A hétfői tájékoztatás szerint az EBRD a továbbiakban az Ukrajna és a menekültválság által érintett környező országok számára jóváhagyott kétmilliárd eurós támogatási program megvalósítására összpontosítja térségi tevékenységét.
Az igénybe vehető támogatási formák közé tartozik a törlesztési kötelezettségek halasztása és átstrukturálása, a kereskedelem-finanszírozás, beleértve az üzemanyagimporthoz nyújtandó támogatást, a sürgősségi likviditás-finanszírozás partnerintézmények bevonásával, valamint az ukrán hatóságok támogatása a sürgősen szükségessé váló reformok bevezetésében, például azonnali törvényalkotási és szabályozói intézkedések végrehajtásában.
Az Ukrajnával szomszédos, menekülteket befogadó országok számára a program egyik fő eleme az energiaellátás biztonságát szolgálja, egyebek mellett sürgősségi energiahordozó-vásárlások finanszírozásával az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező import esetleges kiesésének pótlására.
Az EBRD támogatási csomagjából jut a menekülteket ellátó települési helyhatóságok szolgáltatásainak finanszírozására, kereskedelem-finanszírozásra, valamint likviditáspótlásra a befogadó országok kis- és közepes vállalkozásai számára is.
