Az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei elfogadták az Európai Bizottság gázmegtakarítást célzó javaslatát, melynek értelmében a tagországok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tél folyamán 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást Európa energiaellátása biztonságának növelése érdekében – közölte az uniós tanács.
Az Energiaügyi Tanács rendelete szerint valamennyi EU-tagállam augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkenti a gázfelhasználást, hogy megelőzzék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon kötelezik el magukat, amennyiben viszont az Európai Bizottság az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező valamennyi tagállam számára.
A gázfelhasználás csökkentésének célja, hogy már a tél beállta előtt, majd annak folyamán a tagországok gázkészleteket halmozzanak fel, hogy felkészülten várják az orosz gázellátás esetleges zavarait – írták.
A rendelet azonban egyebek mellett lehetőséget biztosított arra, hogy azok a tagországok, melyek nincsenek összekapcsolva más tagországok gázhálózataival, menetességet kérjenek a kötelező gázfelhasználás csökkentésére vonatkozó célok teljesítése alól. Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek összehangolva az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek áramtermelése nagymértékben függ a gáztól, szintén mentességet élvezhetnek a villamosenergia-ellátási válság kockázatának elkerülése érdekében.
A tagállamok akkor is eltérést kérhetnek a célérték teljesítésétől, ha elérték gáztárolási kapacitásuk maximumát, ha nagymértékben függenek a gáztól mint az alapvető fontosságú iparágak alapvető energiaforrásától, vagy gázfogyasztásuk az elmúlt évben legalább 8 százalékkal nőtt az elmúlt öt év átlagához képest.
A tagállamok megállapodtak abban is, hogy intézkedéseik hatása nem érinti a védett fogyasztókat, köztük a háztartásokat és a társadalom működéséhez szükséges alapvető szolgáltatásokat, például az alapvető fontosságú szervezeteket, az egészségügyet és a védelmi hatóságokat. A lehetséges intézkedések közé egyebek között a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentése, az iparban használt üzemanyag felváltását ösztönző intézkedések, nemzeti figyelemfelkeltő kampányok, a fűtés és a hűtés csökkentésére irányuló célzott kötelezettségek tartozhatnak.
A rendelet kivételes és rendkívüli, korlátozott időre szól. Egy évig marad érvényben, az Európai Bizottság azonban 2023 májusáig vizsgálatot végez, hogy mérlegelje meghosszabbításának szükségességét – tették hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendelet tanácsi elfogadását követően kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta: „az EU a mai napon döntő lépést tett annak érdekében, hogy felkészülten nézzen szembe a Vlagyimir Putyin orosz elnök okozta teljes gázkimaradás veszélyével”.
Szavai szerint a rekordidő alatt elért megállapodás biztosítani fogja a gázfogyasztás rendezett és összehangolt csökkentését az Európai Unióban, és szavatolja, hogy Európa megfelelően készülhessen fel a következő télre. A gázfelhasználás 15 százalékos csökkentése iránti közös elkötelezettség jelentős lépés, ugyanis segít elérni azt a célt, hogy a gáztározók elégséges töltöttségi szintet érjenek el már a tél beállta előtt – mondta.
„Az EU minden tőle telhetőt meg fog tenni az ellátás biztonságának biztosítása és a fogyasztók, köztük a háztartások és az ipari szereplők védelme érdekében” – fogalmazott. A Gazprom bejelentése, miszerint az Európai Áramlat gázvezetéken keresztül tovább csökkenti az Európába irányuló gázszállításokat, minden igazolható technikai ok nélküli, és Oroszország mint energiaszolgáltató megbízhatatlanságát mutatja – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
Kadri Simson energiaügyi EU-biztos a megállapodást követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a gázfelhasználás visszaszorításáról szóló rendeletnek elegendő gáztartalék felhalmozását kell eredményeznie ahhoz, hogy valamennyi mentesség maradéktalan kihasználása esetén is Európa átvészeljen egy „átlagos” telet akkor is, ha Oroszország már júliusban teljesen leállítja az ellátást.
A legfontosabb eredmény, hogy a tagországok megkezdik a gázmegtakarítást, és az, hogy összehangolt cselekvést biztosító kész terv áll rendelkezésre, ha a helyzet tovább romlik – mondta.
A biztos közölte, lehetetlen teljes bizonyossággal megjósolni, hogy mennyi gázra lesz szüksége Európának a következő télen és azt követően. Ez az időjárási viszonyoktól és más egyéb tényezőktől függ – mondta. Az uniós bizottság számításai szerint azonban a 15 százalékos megtakarítási célérték bevezetése mellett egy esetleges júliusi teljes ellátás-megszakadás esetén, átlagos hőmérsékletű télen 30 milliárd köbméter, hideg tél esetén pedig legfeljebb 45 milliárd köbméter gázra van szüksége Európának – tette hozzá az uniós biztos.
