Átfogó kétoldalú védelmi megállapodást írt alá Londonban Rishi Sunak brit és Kisida Fumio japán miniszterelnök.
A védelmi és biztonsági együttműködést jelentően bővítő egyezményt – amely több mint száz éve a legnagyobb horderejű ilyen szerződés a két ország között – London világhírű ősi erődjében, a Temze partján emelkedő Towerben írta alá a két kormányfő. A helyszín jelképes: a Towerben őrzik a Tokugava-dinasztia második sógunja, Hidetada által I. Jakab angol királynak 1613-ban adományozott díszes páncélzatokat.
A sógun a mindenkori japán császár által formálisan az ország élére kinevezett, tényleges végrehajtói hatalommal felruházott legfőbb katonai vezető tisztségét töltötte be a korábbi évszázadokban. Az ajándékot a korabeli japán udvar Anglia és Japán első kereskedelmi szerződésének aláírása alkalmából küldte az angol uralkodónak.
A brit és a japán kormányfő által szerdán aláírt kétoldalú védelmi és biztonsági megállapodás egyik sarkalatos fontosságú eleme, hogy lehetővé válik a két ország számára fegyveres erők állomásoztatása egymás területén, és ennek révén mód nyílik az eddigieknél nagyobb kiterjedésű, összetettebb hadgyakorlatok közös tervezésére és kivitelezésére.
Nagy-Britannia az első európai ország, amellyel Japán ilyen típusú – egymás területéhez is viszonos hozzáférést biztosító – védelmi együttműködési megállapodást kötött. Az egyezmény előkészítése tavaly májusban, még a kettővel ezelőtti brit miniszterelnök, Boris Johnson hivatali idejében kezdődött. A brit-japán védelmi szerződés megkötése előtt alig néhány héttel állapodott meg Nagy-Britannia, Japán és Olaszország a Global Combat Air Programme (globális harcirepülőgép-program) nevű kezdeményezésről, amelynek célja újgenerációs harcirepülőgép-típus közös kifejlesztése.
A londoni kormányfői hivatal tájékoztatása szerint Sunak és Kisida kétoldalú megbeszélésén szóba került Nagy-Britannia csatlakozása az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) nevű szabadkereskedelmi szerveződéshez. London 2021. február 1-én, egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után terjesztette be hivatalosan csatlakozási folyamodványát a CPTPP-hez.
A csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták. Az egyezménynek eredetileg tagja lett volna az Egyesült Államok is, de Donald Trump volt amerikai elnök 2017 januárjában, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján Washington kilépett a szervezetből. Az ezután újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja. Az 500 millió lakosú CPTPP-csoport évenként előállított együttes hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 13 500 milliárd dollár; ez a világgazdasági szintű GDP-érték mintegy 13,4 százaléka.
