Átadták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), a Ludovika Campus-projekt keretében felújított Ludovika szárnyépületét.
„Szemünk láttára, lépésről lépésre, épületről épületre növekszik a Ludovika Campus” – hangsúlyozta Gulyás Gergely. A beruházás első öt éve alatt összesen 10 ezer embernek adott munkát, amellyel csaknem hetvenezer négyzetméternyi új épület jött létre. A Ludovika kapcsán indult városfejlesztés első ütemére nettó 34 milliárd forintot fordítottak – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a mindenkinek nyitott Orczy park százezer négyzetméterrel bővült.
Ahogy halad előre az építkezés – folytatta -, úgy formálódik az NKE, és úgy lesz képes egyre összetettebb, bonyolultabb feladatok ellátására a campus. Az egyetem közössége pedig egyre inkább kihasználhatja a kínálkozó lehetőségeket a tisztképzéstől kezdve egészen a diplomáciai akadémiáig.
„Aki a múltat végképp el akarja törölni, az egyszerre akarja eltörölni az értékeket és a múlt tapasztalatait” – mondta Gulyás, kiemelve: meg kell őrizni és használatba kell venni mindazt, amit a múltból megőrizni érdemes. A Ludovika pedig ennek a múltnak egy olyan hősi fejezete, amelyet mind szellemiségében, mind épített valóságában helyreállítani helyes és indokolt döntés volt – jelentette ki.
A politikus úgy fogalmazott: a Ludovika története küzdelem annak megteremtéséért, hogy legyen önálló, felelős magyar közszolgálat. A közszolgálati egyetem küldetésének azt nevezte, hogy Magyarország szolgálatára minden tekintetben alkalmas és felkészült fiatalokat bocsásson ki. Itt formálódik a magyar közszolgálat jövője – hangoztatta. A Miniszterelnökség vezetője reményét fejezte ki, hogy amikor professzionális államigazgatásról, modern és szolgáltató államról beszélnek, akkor azokra támaszkodhat majd a magyar állam, akik az NKE-n szerzik meg diplomájukat.
Nemzeti sorskérdés, hogy évfolyamról évfolyamra felépüljön az a közösség, amelynek tagjai a maguk idején hatékonyan képesek szolgálni a klasszikus európai értékekre, a kereszténységből kinövő kultúrára és szolidaritásra, valamint szubszidiaritásra épülő szabad és szuverén államot – zárta szavait Gulyás.
A Ludovika – a nemzeti szuverenitás elvesztése után, 1944-től kezdődött – hetven éve „a szétesettség és az enyészet ideje volt”. Az épületet és az intézményt, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát és az épületét a kommunisták „se lenyelni, se kiköpni nem tudták”. A XVIII. században létrejött történeti kert 2010-re megsemmisült, a park lepusztult és zűrös hely lett – mondta Fürjes Balázs. Elmondta, a most átadott szárnyépület eredeti homlokzatát megőrizték, és a több mint nyolcezer négyzetméter hasznos alapterületű épületben XXI. századi irodák, szemináriumi termek, nyelvi laborok, és a ludovikás hagyományokat őrizve két vívóterem is várja a hallgatókat. Fürjes felelevenítette édesapja, Fürjes Sándor hadnagy, posztumusz dandártábornagy történetét, aki 1944-ben a Ludovikán végzett az utolsó évfolyamon, és akit 1944. november 14-én a Ludovika épületében tartóztattak le a nyilasok.
A Koltay András, az NKE rektora elmondta, hosszú idő után a szárnyépület végre visszakapja azt a funkciót, amelynek betöltésére épült, azaz újra egyetemi épület lesz. A felújításról szólva úgy fogalmazott: „ami történt, az végeredményben nem más, mint a történelem viharkárainak helyreállítása”. Koltay emlékeztetett: a Ludovika katonai akadémia főépülete 1936-ra készült el, és az akadémia a hazai katonai képzés legmagasabb fokú intézménye volt. Az átadott épületben 92 iroda, nyolc tanterem, három nyelvi labor és számítógépterem is helyet kapott – közölte, hozzátéve, hogy a szárnyépület átadásával az egyetem elhagyja az ikonikus Ménesi úti campusát.
