Az Európai Bizottság február 22-ei ülésén úgy döntött, hogy a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA) az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. A bíróság vizsgálata arra irányul majd, hogy a megállapodás összeegyeztethető-e az Európai Unió által biztosított alapjogokkal, így különösen nem sérti-e a szólás- és információs szabadságot, valamint az alapvető adatvédelmi előírásokat.
Karel De Gucht, kereskedelmi ügyekben illetékes uniós biztos a brüsszeli sajtótájékoztatón hangsúlyozta, megérti azokat, akik az internet szabadságát és az alapvető jogok érvényesülését féltik, ám mint mondta, az ACTA körüli vitának tényeken kell alapulnia, és nem olyan félrevezető információkon, pletykákon és valótlan állításokon, amelyek a szerződés tartalmáról a világhálón terjednek.
A biztos ismételten kiemelte, hogy az ACTA a szellemitulajdon-védelmi rendszert érintően olyan globális sztenderdeket fogalmaz meg, amelyek Európa számára pozitív változást hoznak. Hangsúlyozta, az ACTA elfogadása az európai uniós jogrendszerben nem hoz változást, mivel az jelenleg is megfelel a dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak. De Gucht szerint az európai országok számára a változást az jelentené, hogy az eddig gyengébb jogvédelemmel rendelkező harmadik országokban az ACTA elfogadását követően az európai vállalkozások hatékonyabban érvényesíthetik jogaikat.
Az európai bírósági eljárás nem befolyásolja az ACTA ratifikációs folyamatát, az Európai Parlament egyetértése és a tagországok ratifikációja mindenképpen szükséges az ACTA hatályba lépéséhez.
A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) 2012. március 1-jén tárgyalja. Ez az a parlamenti bizottság, amelynek ajánlást kell előterjesztenie az Európai Parlamentnek arról, hogy elfogadásra javasolja-e az ACTA-t. A március 1-jén kezdődő és a nyilvánosság előtt zajló vitán az Európai Bizottság is részt vesz.
Szintén ezen a napon délután EP képviselők, tudományos szakértők, civil szervezetek képviselői és uniós tisztviselők nyilvános eszmecserén vesznek részt, hogy megtárgyalják az ACTA lehetséges előnyeit és hátrányait.
További négy bizottságnak is ki kell a közeljövőben fejtenie véleményét az ACTÁ-val kapcsolatban: az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak, a Jogi Bizottságnak, az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságnak és a Fejlesztési Bizottságnak.
Miután az ACTA végleges szövegét megállapították januárban, az Európai Parlament nem módosíthatja a nemzetközi megállapodás szövegét, tehát vagy megszavazza vagy elveti az EU általi ratifikációt. Az európai parlamenti szavazás körülbelül szeptemberre várható. Az EP képviselők többségének szavazata szükséges ahhoz, hogy a ratifikációs folyamat elkezdődjön.
Amennyiben ekkor az ACTA nem kapja meg az európai parlamenti képviselők többségi szavazatait, azaz az Európai Parlament megtagadja a hozzájárulást, a teljes Európai Unió kimarad a nemzetközi egyezményből és az ACTA az Európai Unióban nem lép hatályba.
Amennyiben az Európai Parlament hozzájárulását adja a megállapodás EU általi megkötéséhez, az Európai Unió Tanácsa döntést hoz a megállapodás megkötésére. Ezt megelőzően azonban minden egyes EU tagállamnak külön-külön is ratifikálnia kell a megállapodást ahhoz, hogy az hatályba léphessen az EU területén. A harmadik lehetséges forgatókönyv szerint az Európai Parlament nem reagál. Ez is lehetséges, hiszen jogilag nincs kötelezően betartandó határideje a hozzájárulás megadásának.
Forrás: HENT
