Magyarul is megjelent a diákok körében tapasztalható megfélemlítésről szóló nemzetközi bestseller, a Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak, amelynek szerzője, Barbara Coloroso, a gyereknevelés világszerte elismert szakértője szemléletváltást sürget a jelenséggel kapcsolatban.
Barbara Coloroso könyve Magyarországon is komoly változást eredményezhet a magyarul kortárs megfélemlítésnek nevezett bullying problémájának felismerésében és kezelésében, és segítséget nyújthat a pedagógusoknak, az iskolapszichológusoknak, a szülőknek, de még az áldozatoknak is.
Kutatások szerint Magyarországon minden negyedik-ötödik gyerek válik bántalmazás áldozatává az iskolában. Ennek leggyakoribb formája a cukkolás, a cikizés, a megszégyenítő megviccelés és a kiközösítés, de a testi erőszak is szerepel a gyakori bántalmazások listáján.
A bántalmazott gyerekek gyakran félnek a zaklatásról beszélni, a könyv egyes fejezetei tesztszerűen vezetik végig a szülőket azokon a pontokon, amelyeket megválaszolva esetleg gyanakodhatnak arra, hogy gyerekük bántalmazásnak van kitéve.
Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője hangsúlyozta, hogy ha az iskola légterében zajlik a bántalmazás, annak a pedagógusok számára árulkodó jelei vannak. Ilyen például, ha egy gyerek sosem játszik nagy közösségben vagy a szüneteket a felnőttek közelében tölti, illetve ha nem akar részt venni fakultatív osztályprogramokon.
„Sokszor nem az a baj, hogy a pedagógus nem tudja vagy nem látja, hogy mi történik, hanem az, hogy nem tud mit tenni, nincsen megoldási alternatívája” – hangsúlyozta. Ezekben a helyzetekben segíthet, ha van külső szemlélő, távolabbról jövő segítség. Ilyen lehet az iskolapszichológus vagy egy szociális munkás, hiszen „a kortárs bántalmazások sokszor nem egyetlen zaklatóról és egyetlen bántalmazottról szólnak, hanem egy nagyon rosszul működő osztály- vagy iskolai közösségről. Amennyiben egy szülő elég minőségi időt tölt gyerekével, akkor olyan légkört teremt, hogy a gyerek el fogja mondani, ha bajban van, de ha nem szól, akkor is vannak jelek, amelyekből lehet a zaklatásra gyanakodni. Ilyen például, ha a gyerek szomatikus tüneteket produkál: migrénes fejfájás gyötri, hasmenése, erős hasfájása van vagy minden nap kifogást keres, hogy miért nem akar iskolába menni, esetleg igényli, hogy minél hamarabb menjenek érte.”
Reményiné Csekeő Borbála (Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány)
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 116 111-es segélyhívó számára idén 200 olyan hívás érkezett – elsősorban a gyerekek részéről -, amelyekben a kiskamaszok maguk kérnek segítséget hasonló problémákban, mert nem tudnak, nem mernek a szülőkhöz, a pedagógusokhoz fordulni, esetleg az anonimitás miatt keresnek külső segítséget.
Forrás:MTI
