Tajvan (a Kínai Köztársaság) új, tizenegy napja hivatalban lévő kormánya kedden világossá tette, hogy Tajpej magáénak tartja a dél-kínai-tengeri területek nagyobb részét, amelyek felett a Kínai Népköztársaság (KNK) is ugyanazon a jogon szuverenitást követel.
Tajpejben a külügyi tárca szóvivője, Eleanor Vang – kormánya álláspontját ismertetve – kijelentette, hogy „ezek a Kínai Köztársaság történelmi földterületei és vizei. A nemzetközi jog szerint ez vitathatatlan” – tette hozzá. Kitért rá, hogy Tajvan a közelmúltban több alkalommal is igyekezett bemutatni, miként használja Tajping szigetét, a Spratly-szigetek legnagyobbikát, amelyen katonákat is állomásoztat, és ahol leszállópálya is van.
Vang úgy fogalmazott, hogy kormánya a jövőben is a „békés és ökológiai” fejlesztés irányába kíván haladni, és nyitott e tengeri területek „együttműködő, közös” hasznosításra.
Peking ugyanúgy történelmi jogon, de egyetlen Kínát képviselve (amelynek szerinte Tajvan is a részét képezi), a magának vallja a szóban forgó szigeteket, zátonyokat és vizeket, amelyek többsége azonban jelenleg Vietnam és a Fülöp-szigetek felügyelete alatt van.
Kína állítása szerint ezek az országok az 1945 és 1970-es évek közötti időszakban illetéktelenül foglalták el e földdarabokat, amelyekről most egyrészt azt állítják, hogy az övék, másrészt kifogásolják, hogy Kína az általa „utolsóként” elfoglalt zátonyokat bővíti, mesterségesen feltölti, védelmi infrastruktúrát alakít ki rajtuk.
Tajpej már korábban kinyilvánította: ellenzi, hogy a Fülöp-szigetek egyoldalúan a Nemzetközi Választottbírósághoz fordult annak megállapítására, hogy Peking tengeri területi követelései megalapozatlanok. Tiltakozott amiatt is, hogy Manila beadványában a 46 hektáros Tajping-szigetet egy „sziklának” minősítette.
Megfigyelők arra számítanak, hogy Caj Jing-ven új tajvani elnök és kormánya „papíron” ugyan nem fog tágítani a történelmi területi követelésektől, de a gyakorlatban kerülni fogja a konfrontációt a szomszédos országokkal.
A kínai szárazföld kormánya a területi vitában érintettek közötti kétoldalú tárgyalásokat szorgalmazza, és elvben nem zárkózott el a területek közös hasznosításától sem, de csak azzal a feltétellel, ha partnerei elismerik szuverenitását.
Tajvan sziget a kínai polgárháború befejeződése óta de facto önálló államként működik, de kevesebb mint kéttucatnyi ország ismeri el. Kína mindenkori vezetése és a Kínai Kommunista Párt deklarált célja az ország jövőbeni újraegyesítése.
