Az ORFK jónak értékeli a rendőrség és a vagyonvédelmi ágazat együttműködését – hangzott el a 2018. február 6-án ötödik alkalommal megrendezett Biztonságpiac Konferencián. A rendezvény nyitó előadásán az Országos Rendőr-főkapitányság képviselője mellett az Alkotmányvédelmi Hivatal, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, valamint a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának (FÖRI) vezetői mutatták be azt fejlődési ívet, amely az elmúlt öt esztendőben a szervezetek munkáját jellemezte.
Az ORFK jónak értékeli a rendőrség és a vagyonvédelmi ágazat együttműködését – hangzott el a 2018. február 6-án ötödik alkalommal megrendezett Biztonságpiac Konferencián. A rendezvény nyitó előadásán az Országos Rendőr-főkapitányság képviselője mellett az Alkotmányvédelmi Hivatal, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, valamint a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának (FÖRI) vezetői mutatták be azt fejlődési ívet, amely az elmúlt öt esztendőben a szervezetek munkáját jellemezte.A biztonsági kihívások, fenyegetések nap mint nap változnak, az elmúlt öt esztendőben azonban számos területen előrelépést sikerült elérni a biztonsági ágazatban – mondta a Biztonságpiac 2018 konferencián Janza Frigyes dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fenntartói testületének tagja. Mint azt a címzetes egyetemi tanár az elmúlt évekre visszatekintve felidézte: a magánbiztonsági törvény elfogadása, az önálló magánnyomozói törvény hiánya, vagy a kötelező kamarai tagság megszűnése egyaránt jelentősen befolyásolta a piacot. Mindazonáltal Janza leszögezte: a magánbiztonsági szektort jelenleg is sújtó problémák mintegy kilencven százaléka munkajogi kérdés, és nem a szabályozás hiányosságaira vezethető vissza. Éppen ezért, a munkavállalók etikai színvonalának növelését is be kell építeni a munkafolyamatokba. A tábornok szerint ugyanakkor felmerül a kérdés: a magánbiztonsági ágazatban a foglalkoz(tat)ást vagy a tevékenységet kell-e szabályozni. Noha Janza szerint napjainkban is számos jogalkotási feladat látható, a legfontosabb mégis a magánbiztonsági szakma öntisztulási képességének az erősítése.
Az interperszonális kapcsolatok és a szervezetek közötti párbeszéd jelentőségét hangsúlyozta a Biztonságpiac 2018 konferencián az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgató-helyettese. Kovács Zoltán szerint a hivatal együttműködése társhatósággal és magánbiztonsági szervezetekkel javarészt az ilyen kapcsolatokon múlik. Hasonlóan, a hivatal és a magánbiztonság „megfelelő párbeszédének” jelentős szerepet játszik az olyan kiemelt rendezvények biztosításában is, mint a FINA 2017 világbajnokság. A főigazgató-helyettes szerint az iparbiztonsági ellenőrzések is szoros együttműködést feltételeznek a magánbiztonsági ágazat és a polgári elhárítás között.
Jó az együttműködés a rendőrség és a vagyonvédelmi ágazat között, vélekedett a konferencián Kincses Ildikó, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) igazgatásrendészeti főosztályának vezetője. A vagyonőröket és a fegyveres biztonsági őrség (FBŐ) tagjait is partnernek tekinti a rendőrség, jelentette ki Kincses, és egyben emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt két kormányzati ciklusban kiemelt szempont volt a közrend megszilárdítása, ezért mindenkit partnernek tekintenek, aki ehhez hozzá tud járulni. Mindazonáltal az ORFK főosztályvezetője szerint ma már nem választható el élesen egymástól a köz-, illetve a magánbiztonság.
Új szemlélettel, új rendszerben alakult újjá a katasztrófavédelmi hatóság 2010-ben, emlékeztetett a rendezvényen Bérczi László, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) országos tűzoltósági főfelügyelője. Az új rendszerben egységes irányítást és szemléletet alakítottak ki, de az elmúlt években jelentősen megújult az OKF gépjárműparkja is, a folyamatos továbbképzések mellett megindult a tűzoltói tisztképzés is. A katasztrófavédelmi hatóságnál végrehajtott átalakítások egyik eredménye, hogy ma már mintegy ötszáz hatósági jogkört lát el a BM OKF.
Ugyancsak jelentős átalakulásról és fejlődésről számolt be a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának (FÖRI) igazgatóhelyettese. Mint azt Hermann Gábor kifejtette, a 2013. január 1-jén hatályba lépett rendészeti törvény tette lehetővé a FÖRI létrejöttét, ekkor nevezték át a fővárosi közterület-felügyeletet. Ezt követően valamennyi fővárosi kerületben megalakultak az önkormányzati rendészeti szervezetek. Jelentős fejlődésként értékelte Hermann azt, hogy ma már a FÖRI maga képzi az állományát, de az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően valóban láthatóvá vált az önkormányzati rendészeti tevékenység a fővárosban.
A rendészeti képzés terén elért fejlődést hangsúlyozta a konferencián Janza is. A tábornok szerint az egyetemen sikeresen „leverték azokat a cölöpöket, amelyekre a képzési rendszer felépíthető, mindezt pedig tartalommal meg kell tölteni”. Janza ugyanakkor rámutatott: az összes belügyi rendészeti szakág a toborzástól a doktori iskola elvégzéséig házon belül biztosított a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A felsőoktatásban komoly harc folyik a hallgatókért, abban pedig a vállalkozások tudják segíteni az egyetemet, hogy a fiatalokat már az élet valós helyzeteire, elvárásaira készítsék fel – tette hozzá Janza.
Tavaly ötezerről háromezerre csökkent a vagyonvédelmi cégeknél lévő fegyverek száma – mondta a konferencián Kincses Ildikó, aki szerint ez azt is jelzi, hogy némileg visszaszorult azon munkakörök száma a magyar magánbiztonsági ágazatban, ahol fegyveres szolgálatra van szükség. Az ORFK főosztályvezetője rámutatott: a vagyonőr nem rendőr, nem tett esküt, de emellett ezek a dolgozók „nincsenek is úgy megfizetve”, hogy életüket adják a tevékenységért, igaz, ezt senki nem is várja el tőlük. A magánbiztonsági vállalkozások ellenőrzését és felügyeletét ellátó ORFK statisztikái szerint jelenleg 6,600 vagyonvédelmi vállalkozás van Magyarországon, és 94 ezren rendelkeznek vagyonőr-igazolvánnyal. Ez utóbbi szám Kincses szerint egyharmadával csökkent tavaly, míg a cégek szempontjából elsősorban az egyszemélyes vállalkozások visszaszorulása volt jellemző 2017-ben.
