Biztonságpiac évkönyv 2018: Körkép a biztonsági ágazatról és gondjairól

Az ötödik alkalommal megrendezett Biztonságpiac konferencia alkalmából megjelenő évkönyv több interjújában és cikkében helyet kaptak az elmúlt öt esztendő legfontosabb történései. A biztonsági ágazat szereplőinek, a személy- és vagyonőrzéssel foglalkozó cégek tulajdonosainak és vezetőinek összefoglalójából és helyzetértékeléséből igen részletes kép rajzolódik ki, amely nemcsak az elmúlt évek legfontosabb eseményeit mutatja meg, hanem rámutat néhány olyan megoldásra váró problémára is, amelyek már a közeljövőben is gondot jelenthetnek az üzletvitelben és a mindennapi gyakorlatban, s ezzel feladatokat tűznek ki az ágazat vezetői elé. Az alábbiakban számos beszélgetés, tapasztalatcsere és helyzetelemzés lényeges összefüggései olvashatók.

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) változásai

2012. január elsejével megszűnt a vagyonőrök törvényben előírt kötelező kamarai tagsága, illetve a vagyonvédelmi vállalkozások kötelező kamarai nyilvántartása. Ennek következményeként a következő négy évben a kamarai tagság létszáma kilencven százalékkal csökkent – végül a kamara bevételei már a működés finanszírozásához sem voltak elegendőek.

2016-ban az akkori vezetés javaslattal élt a SZVMSZK szervezeti formájának átalakítására, átszervezésére vagy megszüntetésére – helyette a kor követelményeinek és az elvárásoknak jobban megfelelő „Magánbiztonsági kamarát” kívántak létrehozni.

A 2017 márciusában bekövetkezett személyi változást (Fialka Györgyöt választották meg az SZVMSZK elnökének) követően a legfőbb célok nem változtak:
– a kamara fenntartható finanszírozásának megteremtése,
– az SZVMSZK átalakítása, a Magánbiztonsági Kamara létrehozása,
– több terület, így például a takarítás beemelése a kamarába,
– a kivált szakterületek (például a biztonságtechnika) képviselőivel az újbóli tárgyalások megkezdése.

A kötelező minimálbér és a garantált bérminimum emelése és ezek következményei

Érdemes áttekinteni, hogyan változott a kötelező minimálbér és a garantált bárminimum összege az elmúlt években, és ez milyen kötelezettségeket jelent a munkaadóknak 2018-tól:

2017-ben a minimálbér 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett. Mindezek természetesen összességében jó hírek, azonban a vagyonvédelmi ágazatban az emelés terheit zömmel a vállalkozásoknak kellett kitermelni, előteremteni – a megrendelői oldal csak elvétve tudta követni a változást.
2018 januárjától azonban a bérek jogszabályban előírt emelkedésének második lépcsőjét is végre kell hajtani. A vagyonvédelmi társaságok vezetése számára azonban nem lesz egyszerű feladat, hogy a jogszabályváltozásból eredő költségnövekedésnek legalább egy részét érvényesítsék az ügyfelek, megrendelők felé.

A szakemberállomány és a mentességi tanúsítvánnyal rendelkezők képzése, újraképzése, valamint az ebből eredő feladatok

A 68/2012 BM rendelet foglalkozik a vagyonőrök képzésével, továbbképzésével és a vizsga alóli mentességben részesülők körével.

Az esetleges vizsga alóli mentességet az érintett kérelmére a BM OKTF (Oktatási Képzési és Tudományszerzési Főosztály) állapítja meg, és az erről szóló tanúsítványt is ők állítják ki az említett rendeletben meghatározott szakképesítések és szakképzettségek igazolása alapján.

Fontos tudni, hogy az első vizsgáztatások (2012–2013) óta eltelt a jogszabályban meghatározott öt év, ami után kiegészítő képzésre van szükség, illetve a mentességgel rendelkezők öt év utáni vizsgáztatása is feladatként jelentkezik majd.

A mentességgel rendelkezők közül 10 425 főnek kell 2018. június 30-ig, a lejárt igazolvány miatti kiegészítő képzésben a 77 ezer érintett vagyonőr közel húsz százalékának kell 2018 végéig rendeznie vizsgakötelezettségét.
Az új képzési rendszert már elkezdték kiépíteni, fontos, hogy a vagyonvédelmi társaságoknak, az érintetteknek és a szakirányítást ellátó hatóságoknak is egyaránt megfelelő megoldást dolgozzanak ki, majd vezessenek be.
Az idő sürget, hiszen ha az érintett állomány önhibáján kívül nem tudja teljesíteni lejárt okmányainak megújítását, akkor egy újabb jelentős létszámú réteg kénytelen (ha ideiglenesen is) felhagyni a szaktevékenység ellátásával. Kérdéses, hogy az érintettek hány százaléka tér vissza az ágazatba a sikeres megújító vizsga után, illetve az esetleges kiesetteket honnan és milyen gyorsan sikerül majd pótolni.

A közbeszerzési pályázatoknál alkalmazandó minimális rezsióradíj és a bevezetést követő ellentmondások

A 44/2017. (III. 17.) kormányrendelet aktualizálta a vagyonvédelmi szolgáltatások minimális rezsióradíját, az előírás szerint az érvényes összeg 2141 forint/óra.

A jogszabály 2017. május 16-án lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult közbeszerzési eljárásoknál kell alkalmazni.

Reálisan ennek azt kellene jelentenie, hogy ezen összeg környékén „ildomos” a pályázatok vállalási díjait meghatározni, és minimálisan ezzel az összeggel lehetne megnyerni egy közbeszerzési pályázatot.

Ezzel szemben az a tapasztalat, hogy jóval a kormányrendeletben előírt összeg alatt is pályáznak cégek, és nemritkán meg is nyerik a kérdéses közbeszerzési pályázatot.

Ennek a látszólagos ellentétnek a hátterében legtöbbször két ok áll:
– egyes esetekben a tender kiírójának eleve nem áll rendelkezésére az ellátandó feladatra az az összeg, amely a kormányrendeletből levezethető;
– a különböző munkarendek (váltásos, készenléti stb.) és bejelentési technikák alkalmazása mellett, illetve a cégek gazdálkodási sajátosságainak figyelembevételével a vagyonvédelmi társaságok a rendeletben rögzítettnél alacsonyabb vállalási árakat is képesek kikalkulálni – és a siker reményében, valamint az előbbi ok miatt élnek is ezzel.

Munkaerőhiány

Az elmúlt öt év legjelentősebb, éveken áthúzódó tendenciája, hogy (hasonlóan a kamarai tagság létszámának csökkenéséhez) folyamatos szakember-kiáramlás tapasztalható a vagyonvédelmi ágazatban. Ezt az összes vállalkozást egyaránt kedvezőtlenül érintő folyamatot több körülmény is negatívan befolyásolta.

– A magánszektor megrendelői által tudatosan alacsonyan tartott szolgáltatási díjakból számított és levezetett szakmai órabérek versenyképességének csökkenése – különösen igaz ez, ha más szakterületek órabéreihez is viszonyítjuk a gyakorlatban alkalmazott díjakat.
– A külföldi munkalehetőségek elszívó ereje.
– A jogszabályban előírt különbözeti vagy megújító vizsgák elmulasztása.
– Az ágazatban tevékenykedő egyes cégek még mindig rendezetlen munkajogi viszonyai.

A szakterületen munkát vállaló, vagyonőri képzettséggel rendelkező munkaerő létszáma közel ötven százalékkal (egyes becslések szerint ezt is jóval meghaladó mértékben) csökkent a vizsgált négy-öt éves időszakban.
Egyértelműen megállapítható, hogy mára a szakképzettséggel rendelkező munkavállalókból erős, már-már a működést befolyásoló munkaerőhiány érzékelhető az ágazatban. Ennek következtében a társaságok között egyre erősebb a verseny a szabadúszó vagy éppen munkahelyet váltó vagyonőrök elcsábítása, „megfogása” és alkalmazása, illetve a már meglévő állomány megtartása területén.

A tapasztalatok szerint 2017 végén azok a cégek tudtak jobban érvényesülni ezen a területen, amelyek vállalták, hogy a bér- és a szabályos bejelentésből adódó járulékterhek mellett – akár a saját nyereségük rovására! – különböző egyéb juttatásokban (például cafeteria, ruházati költségek átvállalása stb.) is részesítik az alkalmazottaikat.

(Ezúton is köszönet mondunk mindazoknak, akik gondolataikkal, észrevételeikkel, tapasztalataikkal hozzájárultak ahhoz, hogy a körkép minél pontosabb és teljesebb legyen.)

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

 

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment