Több mint három évvel az ítélethirdetés után végleg lezárult a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű német neonáci terrorista csoport egyetlen életben maradt tagja, Beate Zschäpe pere a német szövetségi legfelső bíróság döntésével, amellyel a testület elutasította a terrorista felülvizsgálati kérelmét és jogerőre emelte a ítéletet.
Zschäpe a BGH írásbeli végzése alapján életfogytig börtönben marad, és bűnei különös súlya miatt soha nem kérheti feltételes szabadlábra helyezését. Az NSU-perben hozott további ítéletek közül három ugyancsak jogerőre emelkedett, a negyedik ügyben a BGH előtt folytatódik a tárgyalás, decemberben.
A müncheni tartományi felsőbíróság több mint öt év és négyszáznál is több tárgyalási nap után, 2018 júliusában hirdette ki ítéleteit a német jogtörténet egyik legnagyobb szabású perében.
Zschäpét a legalább tíz gyilkosságért és két robbantásos merényletért felelősnek tartott terrorista szervezet létrehozása és az NSU számlájára írt bűncselekményekben társtettesként való részvétel miatt ítélték el, annak ellenére, hogy nincs bizonyíték arra, hogy ő maga ott volt bármely bűncselekmény helyszínén. Bűnösnek találták terrorszervezet működtetésében és gyújtogatásban is.
Az NSU környezetéből négy személyt ítéltek el, kettőt gyilkosságban bűnrészességgel, kettőt terrorista szervezet támogatása miatt. Az OLG összevonva tárgyalta az ügyeket. A védelem, az ügyészség vagy mindkét fél kezdeményezésére az ítéletek a BGH-hoz kerültek. A legfelső bíróság kizárólag azt vizsgálja, hogy történtek-e jogi hibák az eljárásokban, és tanúkat nem hallgat meg. Ha az ítélet megállja a helyét, jogerőre emelkedik. Ha megalapozottnak bizonyul a felülvizsgálati kérelem, a bírák részben vagy egészben hatályon kívül helyezik az ítéletet.
Az NSU-nak három tagja volt, Zschäpe és két férfi, Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt. A terroristák 2000 és 2007 között az ország különböző településein meggyilkoltak nyolc török és egy görög kisvállalkozót, valamint egy rendőrt, és Kölnben végrehajtottak két robbantásos merényletet, amelyben összesen 23 ember megsebesült. A csoport bankrablásokból tartotta fenn magát.
Mundlos és Böhnhardt 2011 novemberében egy bankrablás után meghalt, a hivatalos adatok szerint öngyilkosságot követtek el, Zschäpe pedig ezután felrobbantotta a csoport rejtekhelyét és feladta magát. Az NSU mindhárom tagja az egykori NDK területén fekvő türingiai Jénából származik, a kilencvenes évek eleje óta ismerték egymást, a helyi szélsőjobboldali, neonáci szubkultúra tagjai voltak. A hatóságok veszélyes neonáciként tartották számon őket. A sorozatgyilkosság ügyében nyomozva azonban nem a neonáci színtér felé indultak el.
A rendőrség és az ügyészség mellett a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal – a belső elhárítás – is csődöt mondott, mert számos informátora, beépített embere van neonáci körökben, de a terrorista sejtet nem sikerült leleplezni. A német sajtó is melléfogott, a legtöbb lap a „törökbüfé-gyilkosságok” címszó alatt tárgyalta az eseteket. Korabeli tudósítások azt sugallták, hogy a gyilkosságok a török kisebbség valamilyen belső konfliktusából adódó leszámolások lehettek.
