Nyolc és tizenhárom év közötti börtönbüntetéseket szabott ki szerdán a párizsi különleges esküdtszék az öt évvel ezelőtt a normandiai Rouen melletti Saint-Étienne-du-Rouvray templomában kegyetlenül meggyilkolt francia katolikus pap ügyében.
A vádlottak padján a rendőrség által a helyszínen megölt két dzsihadista három közeli ismerőse foglalt helyet, valamennyien tagadták az ellenük felhozott vádakat. Egy negyedik férfi, a feltételezett felbujtó is vádlottnak számított, bár ő feltételezhetően 2017 februárjában, harminc évesen meghalt az iraki Moszulban egy bombázásban.
A 85 éves Jacques Hamelt 2016. július 26-án két 19 éves férfi kegyetlen módon, torkát átvágva ölte meg, miután túszokat ejtve berontottak a reggeli misére Saint-Étienne-du-Rouvray katolikus templomában. A támadásban a 86 éves sekrestyés, Guy Coponet súlyosan megsérült. A helyi születésű Adel Kermiche és Abdel-Malik Petitjean az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nevében követték el a merényletet, a rendőrség a helyszínen megölte mindkét iszlamistát.
Ez volt az első olyan terrortámadás Európában, amikor egy katolikus papot a templomában öltek meg. A gyilkosságot 12 nappal a 86 áldozatot követelő nizzai kamionos iszlamista támadás után követték el.
A két dzsihadista három ismerősét, Jean-Philippe Jean Louis-t 13 év börtönre, Farid Khelilt tíz év szabadságvesztésre és Yassine Sebaihiát nyolc év börtönre ítélték terrorista bűnszövetkezet működtetése miatt. A vád szerint tudtak arról, hogy merénylet készül, osztották a két gyilkos nézeteit, illetve megpróbáltak eljutni Szíriába, hogy csatlakozzanak az iszlamista harcokhoz.
A negyedik vádlott, Rachid Kassim 2012-ben távozott Franciaországból, hogy csatlakozzon az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezethez. A férfi számtalanszor buzdította gyilkosságra követőit egy titkosított felületen, mielőtt 2017-ben a bombázásban meghalt. Őt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.
Ferenc pápa 2016 októberében elfogadta a lefejezett francia atya, Jacques Hamel boldoggá avatási folyamatának felgyorsítását. A boldoggá avatáshoz mindazonáltal egy, az illetőnek tulajdonított csoda is szükséges. Ettől azonban Hamel atya esetében eltekintenek, miután – ahogy azt Ferenc pápa is hangsúlyozta – ő az egyház vértanúja, és ez egyértelműen kijelöli helyét Isten mellett a mennyországban. Szentté avatásához ugyanakkor mindenképpen szükség lesz majd egy neki tulajdonítható csoda felmutatására.
