Csak azonosításra szolgál az a mikrocsip, amelyet 2013. január elsejétől minden négy hónapnál idősebb kutyába kötelező lesz beültetni. A tévhittel ellentétben az eszköz nem sugároz jeleket, nem tartalmaz energiaforrást és az állat egészségére teljesen ártalmatlan.
Az állattartási szabályokat szigorító, augusztus elsején életbe lépett kormányrendelet kötelezővé teszi a kutyák úgynevezett transzponderrel való ellátását jövő év elejétől. A rizsszem méretű eszköz – amelyet az állat bőre alá ültetnek – egy antennát és egy mikrocsipet tartalmaz, utóbbi 15 számjegyből álló egyedi kódot tárol – olvasható a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) honlapján.
A kapszula anyaga nem vált ki az állat szervezetében ellenreakciót, így a beültetés helyén megtapad. A mikrocsip egy speciális leolvasó rádiójeleire válaszolva adja vissza a benne tárolt számsort. Mivel a mikrocsip nem sugároz jeleket, így nem alkalmas az eb helyének meghatározására – olvasható a civilek által fenntartott ingyenes regisztrációs rendszer internetes oldalán is.
A mikrocsipet egy speciálisan a beültetéséhez kialakított „fecskendőben”, steril csomagolásban csak állatorvos vásárolhatja meg, mert beültetésére kizárólag a kamara engedélyével rendelkező állatorvos jogosult. A csomag tartalmazza a csiphez tartozó matricát is, amely az eb oltási könyvébe, útlevelébe vagy a regisztrációs adatlapjára is felkerül.
A művelet előtt a behelyezendő mikrocsip azonosító számát leolvasó készülékkel ellenőrzi az orvos. Ezután elvégzi az állat azonosítását – amennyiben először találkozik vele – faj, fajta, ivar, szín, életkor besorolás szerint. Ezt követően megvizsgálja az állatot, majd meggyőződik arról, hogy korábban megjelölték-e már csippel. Miután a transzpondert sikeresen bejuttatta a bőr alá, ismételten le kell ellenőriznie a leolvasó készülékkel, hogy működik-e a mikrocsip. Amennyiben az állat már járt az orvosnál, úgy csak a csip behelyezési költségével kell számolnia a gazdának, amelyet a kormányrendelet 3500 forintban maximalizált. Ez az összeg a transzponder behelyezését és a regisztrációs díjat is magában foglalja. A beültetés helye kedvtelésből tartott ebek, macskák és vadászgörények esetében a nyak bal oldalának középső tájéka – rendelkezik a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) március elsejétől hatályban lévő szabályzata.
A leolvasó három-nyolc centiméter távolságról képes a csipet azonosítani. A legegyszerűbb típusok csak egy szabványt olvasnak, a komolyabb szerkezetekkel az állatok azonosítására bevezetett szabvány szinte minden csipje leolvasható. Létezik számítógéppel összeköthető, több ezer leolvasás adatait tárolni képes leolvasó is.
Az európai szabvány csipek 15 jegyű számsort tartalmaznak, de minden gyártó más számtartományt használ.
Horváth László, a Magyar Állatorvosi Kamara főtitkára korábban az MTI-nek kifejtette, hogy december 31-ig a készülő állami ebadatbázisba kötelező regisztráltatni a már korábban mikrocsippel ellátott kutyákat is. Addig a MÁOK eddig is működő Petvetdata rendszerébe lehet regisztrálni, amelynek egyszeri költsége orvosonként egy-háromezer forint között változhat.
Forrás: MTI
