Egyiptom és Szudán befejezte összhaderőnemi közös hadgyakorlatát az Etiópiával kialakult feszültségek közepette.
A hadgyakorlatok zárónapját Kartúm mellett Mohamed Oszmán al-Husszein szudáni vezérkari főnök és egyiptomi hivatali partnere, Mohammed Farid kísérte figyelemmel. A kartúmi vezetés közleménye szerint a hadgyakorlat a bilaterális kapcsolatok erősítése mellett a közös fenyegetések elhárítására adandó egységes válaszok gyakorlását szolgálta.
Szudán és Egyiptom Omar el-Besír szudáni elnök 2019-ben történt elmozdítását követően kezdett ismét közeledni egymáshoz, ami komoly aggodalmakat váltott ki az etióp vezetésnél. Az AP amerikai hírügynökség szerint a hatnapos hadgyakorlat a két szomszédos állam mélyülő biztonsági kapcsolatainak „közszemlére tétele” mellett erőfitogtatásként szolgált Etiópia számára.
A három ország közötti diplomáciai viszály oka a 4,6 milliárd dolláros költséggel épülő Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát a Kék-Nílus etiópiai szakaszán a vízhozamok csökkenése és az általában véve is szűkös vízforrások miatt. A Kairó, Kartúm és Addisz-Abeba között zajló vitarendezési tárgyalások az ügyben eddig nem vezettek eredményre. Egyiptom és Szudán olyan egyezményt szeretne, amely szabályozná az Etiópia által továbbengedett vízmennyiséget, különösen szárazság idején.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök márciusban kijelentette: országának elvitathatatlan joga, hogy részesedhessen a Nílus vízéből, és súlyos instabilitáshoz vezet a régióban, ha Etiópia egyezmény hiányában feltölti víztározóját.
Kairó és Kartúm a nyugati országok és az ENSZ segítségét kérte annak érdekében, hogy jogilag kötelező érvényű egyezségre jussanak a felek ebben a kérdésben.
