Éleslövészettel egybekötött hadgyakorlatot tart Kína a Tajvani-szoros térségében péntektől, miközben ugyanott végéhez közeledik Tajvan legnagyobb szabású éves gyakorlata, amely a fegyveres erők harckészültségét teszteli egy Kína szárazföldi részéről érkező támadás esetére.
Pekingben nem verték nagy dobra a gyakorlatot, de a tengeri biztonsági hivatal honlapján közleményben hívta fel a vízi járművek üzemeltetőinek figyelmét, hogy az adott időszakban kerüljék el a pontos koordinátákkal meghatározott vizeket.
A tajvani CNA hírügynökség idézi a pekingi védelmi minisztérium szóvivőjét, Luo Sou-hót, aki közölte: a kínai manőverek az éves kiképzési program részét képezik. A pekingi bejelentés szerint a délkelet-kínai Fucsien tartomány szárazföldi erői tüzérségi gyakorlatot tartanak a térségben. Luo közölte, a tajvani hadsereg előtt ismertek a részletek.
Tajvan ötnapos hadgyakorlatát fejezi be pénteken, amelynek részeként Kinmen szigetnél azt gyakorolták, hogyan hárítanának el egy esetleges partraszállási kísérletet, amennyiben a szoros túloldaláról támadást indítanának. A Han Kuang 31 nevű gyakorlat során több mint 300 lövedéket lőttek ki; a manőverekben mindhárom haderőnemből összesen 800 katona vett részt.
Pénteken Ma Jing-csiu tajvani elnök, a fegyveres erők főparancsnoka szemlét tartott az egyik helyszínen és elégedettségét fejezte ki a gyakorlat sikeressége miatt. Mint fogalmazott, bár a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatok az elmúlt több mint hat évtizedben jelenleg a legjobbak, Tajvan nem veszít éberségéből és továbbra is elkötelezett önvédelmi képességeinek fenntartása mellett.
A kínai polgárháborút és a Kínai Népköztársaság (KNK) 1949. októberi kikiáltását követően a Kuomintang párti köztársasági kormány Tajvan szigetére menekült és azóta – de facto – önálló államként működik. Az ENSZ-ben 1971-ig a Kínai Köztársaság (Tajvan) képviselte Kínát.
Tajvannak ma alig két tucat országgal, többségükben szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai államokkal, Európából pedig egyedüliként a Vatikánnal van diplomáciai kapcsolata. A KNK – a sajátos status quo ellenére – területe részeként tekint Tajvanra, s vezetésének egyik legfontosabb kül- illetve belpolitikai célja az ország békés újraegyesítése; a sziget függetlenségének kikiáltása esetére katonai beavatkozást helyezett kilátásba.
