Anne Keast-Butler irányítja a jövő hónaptól az elektronikus kommunikáció lehallgatására és hírszerzési elemzésére szakosodott brit figyelőszolgálatot, a Kormányzati Kommunikációs Központot (Government Communications Headquarters – GCHQ).
James Cleverly brit külügyminiszter keddi bejelentése szerint Keast-Butler májusban veszi át a GCHQ vezérigazgatói tisztségét a leköszönő Jeremy Flemingtől. Keast-Butler jelenleg a brit belső elhárítási és biztonsági szolgálat (Security Service, félhivatalos nevén MI5) vezérigazgató-helyettese. Ő lesz a GCHQ 17., egyben első női vezérigazgatója.
Cleverly a kinevezés bejelentéséhez fűzött méltatásában hangsúlyozta, hogy Keast-Butlernek „figyelemreméltó szakmai múltja” van, a brit nemzetbiztonsági szolgálatok legbelső köreiben dolgozott a terroristák, kiberbűnözők és „rosszakaratú külföldi hatalmak” jelentette fenyegetések elhárításán, így ideális jelölt a GCHQ vezetői tisztségére.
Elődje, Jeremy Fleming hat évet töltött a szakszolgálat vezérigazgatói posztján, és januárban jelentette be távozási szándékát. Fleming az utóbbi időszakban több nyilatkozatban is kifejtette azt a véleményét, hogy a brit nemzetbiztonságra hosszú távon nem elsősorban Oroszország, hanem Kína jelenti a legjelentősebb potenciális fenyegetést.
A GCHQ távozó vezetője nemrégiben, a Royal United Services Institute (RUSI) nevű független londoni védelmi és biztonsági elemzőközpont konferenciáján felszólalva úgy fogalmazott: a kínai vezetés a külföldi nemzeteket vagy potenciális ellenfélnek, vagy fenyegethető, megvesztegethető, esetleg erővel kényszeríthető potenciális kliensországoknak tekinti, illetve globális technológiaexportjával ilyen „kliensgazdaságok és klienskormányok” létrehozására törekszik.
A GCHQ-t, illetve közvetlen elődjét több mint egy évszázada, az első világháború után hozta létre a brit kormány elsősorban külföldi katonai üzenőrendszerek titkosított kódjainak megfejtésére.
A második világháború alatt ez a szervezet törte fel a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját, amelyet az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is használtak.
Az Enigma-kódot megfejtő csoport élén Alan Turing állt, akit a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztel a tudományos utókor. Turing titkosszolgálati kódfejtő tevékenysége egybehangzó szakértői vélemények szerint akár évekkel is lerövidíthette a II. világháborút, és valószínűleg százezrek életét mentette meg. Turingot azonban 1952-ben „súlyos közszeméremsértés” vádjával, a homoszexualitást bűncselekményként definiáló korabeli brit törvény alapján elítélték. Két évvel később meghalt – a hivatalos vizsgálat szerint öngyilkosságot követett el -, és csak tíz évvel ezelőtt részesült utólagos uralkodói kegyelemben.
