Itamár Bengvír, az ultranacionalista Zsidó Erő (Ocma Jehudit) pártot vezető izraeli nemzetbiztonsági miniszter beváltotta számos tiltakozást kiváltó ígéretét, és kedden reggel ellátogatott a vallási szempontból nagyon kényes helynek számító jeruzsálemi Templom-hegyre – jelentette a Jediót Ahornót.
Bengvír hétfőn jelentette be, hogy a „következő hetekben” ellátogat a helyre, de ezt már másnap megtette biztonsági őrök és rendőrök kíséretében. Izraeli miniszter évek óta nem járt ezen a helyen.
A Palesztin Hatóság külügyminisztériuma határozottan elítélte és provokációnak, sőt, támadásnak nevezte Bengvír reggeli körsétáját a mecseteknél. „A felelősség Netanjahut terheli ezért, de majd azokért a következményekért is, amelyeket ez kivált” – írták.
Bengvír sétája után kijelentette: „kormányunk nem ijed meg a Hamász fenyegetéseitől. A Templom-hegy Izrael népe számára a legfontosabb hely. Továbbra is fenntartjuk ott a mozgás szabadságát a muszlimok és a keresztények számára, de a zsidók is fel fognak menni a hegyre, és azokkal, akik ezt akadályozni akarják, vaskézzel kell bánni”.
A Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy „nem nézi tétlenül”, ha Bengvír fellátogat a Templom-hegyre, amely a muszlimok számára a Mecsetek tere (arab nevén al-Haram as-Saríf), az iszlám vallás harmadik legszentebb helye.
Jaír Lapid volt izraeli miniszterelnök, a centrista Van Jövő párt elnöke hétfőn óva intette a szélsőséges nézeteiről ismert Bengvírt a látogatástól, mert szerinte az egy olyan súlyos provokáció, amely emberéletekbe fog kerülni.
Bengvír vallásos politikusként, ultrajobboldali aktivistaként és ellenzéki parlamenti képviselőként is korábban számos alkalommal járt a Templom-hegyen, tiltakozásokat kiváltó nacionalista felvonulásokat is vezetett Jeruzsálem óvárosában, a muszlim negyedben. 2007-ben a bíróság elítélte őt rasszista uszításért. Régóta támogatja a Templom-hegy status quójának megváltoztatását, az imádkozás engedélyezését a zsidók számára.
A Jordániával megkötött status quo-egyezmény szerint jelenleg csak a muszlimok imádkozhatnak ezen a helyen, a zsidók csak nagyon korlátozottan, egyetlen kapun mehetnek be a térre, és csak egy előre meghatározott útvonalon, szoros rendőri kísérettel sétálhatnak ott.
Amikor Bengvír a kormány eskütétele előtt megkötötte Netanjahuval a koalíciós megállapodást, akkor a választások előtti harcias retorikája ellenére beleegyezett abba, hogy Izrael tartja magát a szent helyek status quójához – emlékeztetett a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál.
Az iszlám, a keresztény és a zsidó vallás által egyaránt szentnek tekintett Templom-hegy Jeruzsálem óvárosában található. A hagyomány szerint ott állt Salamon temploma, amelyet időszámításunk előtt 586-ban a babiloniak leromboltak, majd a zsidók a VI. század végén újjáépítették, de Krisztus után 70-ben a rómaiak a második templomot is lerombolták. Az egykori zsidó szentély helyén az iszlám hódítás után a Sziklamecset és az Al-Aksza mecset épült fel, utóbbi az iszlám vallás harmadik legszentebb helye a mekkai és medinai mecset után. Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Kelet-Jeruzsálemet, benne az óvárost. A Templom-hegyet a muszlimok felügyelik, de a biztonsági kérdésekért az izraeli rendőrség felel.
