A Magyar Helsinki Bizottság arra figyelmezteti az országgyűlési képviselőket: sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ellentétes készülő uniós irányelvekkel az a törvényjavaslat, amely lehetővé teszi a bírói felülvizsgálat nélküli 120 óráig tartó fogva tartást, a terheltek megfosztását a védőjük jelenlététől vagy attól, hogy a fogva tartásuk indokait tartalmazó iratokat megismerjék. Ugyanakkor a Fidesz szerint állampolgári elvárás és társadalmi érdek, hogy a kiemelt korrupciós ügyekben minél előbb ítélet szülessen.
A Magyar Helsinki Bizottság honlapján közzétett dokumentumban arra figyelmezteti az országgyűlési képviselőket, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményét és készülőben lévő uniós irányelveket sért a tegnap beterjesztett törvényjavaslat a bírói felülvizsgálat nélküli 120 óráig tartó fogvatartással, a terheltek megfosztásával védőjük jelenlététől vagy attól, hogy a fogvatartásuk indokait tartalmazó iratokat megismerjék.
Az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága 2011. június 14-én törvényjavaslatot nyújtott be az „egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról”. A javaslat a büntetőeljárás és a polgári perrendtartás szabályainak jelentős módosítását kívánja végrehajtani. A Helsinki Bizottság kifogásolja, hogy a törvényjavaslatot semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg, azonban még ennél is súlyosabb probléma, hogy tartalma nemzetközi egyezményt és készülőben lévő uniós irányelveket is sért.
A szabályozás arra kötelezi ugyanis az előzetes letartóztatások elrendelése során eljáró bírákat, hogy legyenek figyelemmel a nyomozó hatóság és az ügyész speciális nyomozástaktikai szempontjaira. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a rendőr vagy az ügyész dönti el, hogy egy bírói eljárásban a bírót milyen bizonyítékot ismertethet meg a terhelttel illetve annak védőjével, mikor előzetes letartóztatásról dönt. Ez önmagában is abszurd, és egyúttal ellentétes azzal az Emberi Jogok Európai Bírósága által alkalmazott szabállyal, miszerint a védőnek hozzá kell férnie azokhoz az iratokhoz, amelyekre ügyfele fogvatartását alapozzák. Hasonló tartalmú rendelkezést fog tartalmazni az Európai Unió készülőben lévő – a magyar uniós elnökség egyik prioritásaként meghatározott – irányelve is, így a tervezett rendelkezés az irányelv hatályba lépésekor az uniós joggal is ellentétes lesz.
A javaslat további kritikus rendelkezései mellett lehetővé tenné azt is, hogy egyes ügyekben a bírói felülvizsgálat nélküli fogvatartás (őrizet) 120 óráig tartson – ez szintén sérti az egyértelmű strasbourgi gyakorlatot – mutatott rá a Helsinki Bizottság. Ezen felül a javaslat értelmében egyes kiemelt ügyekben (ilyen egy hivatali visszaélés is, tehát nem terroristák bűncselekményeire kell gondolni) a gyanúsított az őrizet első negyvennyolc órájában nem találkozhat védőjével, aki ezalatt még kihallgatáson sem jelenhet meg. Ez a szabály szintén szembemegy a Bíróság gyakorlatával, illetve egy másik készülőben lévő uniós irányelv rendelkezésével is.
Mindeközben a Fidesz úgy érvel: állampolgári elvárás és társadalmi érdek, hogy a kiemelt korrupciós ügyekben minél előbb ítélet szülessen. Ezért a kormány a büntetőeljárási törvény módosításakor azokat az ellenzéki javaslatokat támogatja, amelyek az eljárások gyorsítását nem akadályozzák – mondta el Cser-Palkovics András, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes alelnöke szerdán. Cser-Palkovics a kiemelt ügyek közé sorolta például a Sukoró-ügyet.
„Nem beszélhetünk a közélet tisztaságáról mindaddig, ameddig százmilliós vagy milliárdos közvagyonsértések esetében hosszú évekig, akár öt, nyolc, tíz esztendőig tartó büntetőeljárások mögé lehet bújni” – jelentette ki a politikus, hozzáfűzve: az igazságszolgáltatásba vetett hit visszatéréséhez az szükséges, hogy a kiemelt ügyekben folyó eljárások gyorsabbá váljanak.
A fideszes politikus emlékeztetett: az alkotmányügyi bizottság kedden benyújtott javaslata az állami vagyon megkárosításával kapcsolatos büntető és polgári perekben, ha kell, többletjogokat ad a bíróságok és a peres felek kezébe, ugyanakkor az eljárások lassítását szolgáló jogosítványokat elvonja. Cser-Palkovics hozzátette: a törvényjavaslat a bíróságok tehermentesítését szolgálja azzal, hogy az ügyészség megjelölheti, mely bíróságnak nyújtja be a vádiratot, így kiválaszthatja közülük azt, ahol a leghamarabb jogerős ítélet születhet. Hasonló lehetőség a bíróságok előtt már március óta nyitva áll.
(A Magyar Helsinki Bizottság honlapján részletes elemzést is közöl a tervezett szabályozásról a vonatkozó esetjoggal, illetve uniós irányelvekkel együtt.)
Forrás: Helsinki Bizottság/MTI/Biztonságpiac.hu
