A kollektív védelem jogára lehetőséget nyújtó, elfogadás előtt álló, új japán biztonsági törvények nem fognak a szigetország és Kína közötti katonai konfliktushoz vezetni – erről Abe Sindzó japán kormányfő beszélt a hongkongi székhelyű, kínai nyelvű Phoenix televíziónak adott exkluzív interjújában.
Ez volt az első alkalom, hogy Abe 2012. évi hivatalba lépése óta interjút adott a kínai médiának.
„Egyértelmű, hogy Japán nem fogja azt az utat járni, amit hetven évvel ezelőtt járt. Ígéretet tettünk arra, hogy nem háborúzunk. Ebben nincs változás” – hangoztatta a miniszterelnök a tokiói hivatalában rögzített felvételen. A riporter kérdésére adott válaszában cáfolta, hogy a szóban forgó biztonsági törvények egy japán-kínai katonai konfliktus előkészületei lennének.
Abe azt hangsúlyozta, hogy a két ország közös akarata a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a maga részéről ő továbbra is ezen kíván dolgozni. „Japán sérelmeket okozott az ázsiai embereknek” – jelentette ki, és megjegyezte, hogy a második világháború után hetven évvel Tokió a korábbinál nagyobb mértékben kíván a térség és a világ békéjének szolgálatába állni.
A japán kormány május közepén hagyta jóvá és terjesztette a törvényhozás elé azokat az új biztonsági törvényeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a japán fegyveres erők, amelyek a második világháború óta csak önvédelmi feladatokat láthattak el, a jövőben felléphessenek az ország szövetségesei védelmében, gyakorolhassák a kollektív önvédelem jogát. Ezenkívül lehetőséget kapnak arra, hogy részt vehessenek nemzetközi békefenntartó műveletekben, többnemzetiségű külföldi katonai missziókban.
Japán szomszédai közül elsősorban Kína és Dél-Korea fogadta gyanakodva a japán konzervatív kormány szándékát az ország külföldi katonai szerepvállalásának növelésére. Japánban ugyancsak megosztotta a közvéleményt az Abe-kormányzat erre vonatkozó terve, az ellenzők aránya pedig a közvélemény-kutatásokban és tiltakozó megmozdulásokon egyre nő.
Vasárnap 25 ezren tüntettek Tokióban a parlament szomszédságában az ellen, hogy a június 24-ig működő törvényhozás jóváhagyja az egyes szakértők által alkotmányellenesnek tartott törvényeket. Szombaton több mint 16 ezren vonultak utcára a „háborús törvényhozás” miatt, amely a tiltakozók szerint ismét háborús viszályba sodorhatja a szigetországot. A legfrissebb médiajelentések ezzel egy időben arról számoltak be, hogy az Abe-kormány támogatottsága 2012 óta a legalacsonyabb szintre esett, nem sokkal van negyven százalék felett. A Nippon Television Network felmérésében szereplőknek közel a kétharmada ellenezte a több évtizedes védelmi politika, az úgynevezett „békealkotmány” irányelveinek átírását. A megkérdezetteknek csaknem hatvannégy százaléka nem támogatja, hogy az idei törvényhozási ciklusban döntsenek a kérdésről. A válaszadók közel nyolcvan százaléka értékelte úgy, hogy a kormány nem adott kellő magyarázatot a terveire.
