Zárt ülésen, gyorsított eljárásban nem jogerősen két-két évre próbára bocsátotta csütörtökön a Debreceni Járásbíróság azt a két fiatalkorút, aki április 16-án horogkeresztet és fordított keresztet festett a debreceni református Nagytemplom talapzatára – közölte a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője az MTI-vel.
A fiatalkorúak bírósága a két vádlottat vallási tisztelet tárgyául szolgáló épület rongálása bűntettében mondta ki bűnösnek, a fiatalkorúak a próbára bocsátás időtartama alatt pártfogó felügyelet alatt állnak – ismertette Tatár Tímea.
A két fiú április 16-án este a Nagytemplom oldalfalánál, a márványlapokkal kirakott lábazatra fekete festékkel horogkeresztet és egy fordított keresztet festett, ezzel nyolcvanezer forintos kárt okozott.
Az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalta a Debreceni Járásbíróság, erkölcsi okokból azonban zárt tárgyalást rendelt el a bíró: a nyilvánosság kizárását a bíróság szerint a két fiatalkorú elkövető érdekei, személyiségi jogainak védelme indokolták.
A nyilvános ítélethirdetésen elhangzott: a két 15 éves fiú fenntartotta a nyomozati szakban tett vallomását, és elismerte a bűncselekmény elkövetését. Bűnösségüket emellett a tanúvallomások és az okirati bizonyítékok is alátámasztották. Az elkövetők megbánták tettüket, az elsőrendű vádlott megfizette az okozott kárt, és mindketten bocsánatot is kértek.
Az ítélet meghozatala során súlyosító körülményként értékelte a bíróság, hogy olyan műemléket rongáltak meg, amely nem csak Debrecen legfontosabb jelképe, hanem országos jelképnek is tekinthető, tettük így súlyosan sértette a közérdeket.
A bíróság szerint ugyanakkor indokolatlan és eltúlzott lett volna szabadságvesztés kiszabása, a büntetési célok elérésére alkalmas az ügyészség által indítványozott próbára bocsátás is. A próbaidő tartamát azonban a maximumban állapította meg a bíróság: ha ez alatt a két év alatt a fiatalok nem követnek el újabb bűncselekményt, az ügy lezárul, ellenkező esetben azonban a bíróságnak egy esetleges újabb eljárásban ezt a bűncselekményt is figyelembe kell vennie az ítélet kiszabásakor.
Nagy István András bíró szerint egyébként célszerű intézkedés lett volna a jóvátételi munka is, 16 éves kor alatt azonban ezt nem alkalmazhatta a bíróság. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezést jelentett be, a vádlottak, törvényes képviselőik és védőik pedig három nap gondolkodási időt kértek.
