Kína befagyasztotta intézményes kommunikációs csatornáit Tajvannal, amiért az új tajpeji kormány visszautasította az „egy Kína” elvét elfogadó úgynevezett 1992-es konszenzus elismerését — derült ki a kétoldalú kapcsolatokért felelős kínai hivatal szombati közleményéből.
A kínai vezetés attól tart, hogy a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP), illetve annak új elnöke, Caj Jing-ven a függetlenedés irányába kívánja terelni a sziget politikáját, s ezért nem hajlandó az „összetartozást” kifejező álláspont kinyilvánítására. Caj egyébként a Kínai Köztársaság (Tajvan) elnökeként pénteken indult első hivatalos külföldi útjára Panamába és Paraguayba, egyesült államokbeli átszállással.
A kínai kormány tajvani ügyekért felelős hivatalának közleménye kimondja, hogy amióta Caj május 20-án elfoglalta hivatalát, Tajvan nem erősítette meg az „egy Kína” elvét tartalmazó 1992-es konszenzust, vagyis nem fogadta el a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatok „közös politikai alapját”. Ezért a szoros két partja közötti érintkezés és kommunikáció rendszerét leállították.
A Peking és Tajpej viszonyában keletkezett feszültséget az elmúlt hónapokban több olyan esemény is fokozta, amelyek során Peking kiállása nyilvánvaló tette, hogy a korábbiaknál sokkal határozottabban igyekszik fellépni minden olyan esetben, ahol kifejeződhet Tajvan államisága. Ezek sorában a legfrissebb, hogy Kambodzsában elfogott, bűncselekmények elkövetésével gyanúsított, tajvani útlevéllel rendelkező embereket a Kínai Népköztársaságba toloncoltak ki.
A tajvani kínai szárazföldi ügyekért felelős tanács emiatt pénteken sajtóközleményben tiltakozott, amiért Peking figyelmen kívül hagyta azt a követelését, hogy hasonló esetekben ne utasíthassanak ki a Kínai Népköztársaságba tajvani állampolgárokat, amíg a szükséges eljárások elvi alapjait le nem fektetik.
A Kínai Népköztársaság vezetése sohasem rejtette véka alá azon határozott álláspontját, hogy a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta de facto önálló országként működő Tajvan államiságának kinyilvánítását nemcsak elfogadhatatlannak tartaná, hanem akár katonai erővel is megakadályozná.
