Körkérdés az elmúlt tíz évről: Tovább kellene fehéríteni a magánbiztonsági ágazatot

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Nádas MihályIndokolt lenne egy kifejezetten csak a magánbiztonsági ágazat felügyeletével foglalkozó hatóság felállítása, amely tevékenységével hozzájárulhatna az ágazatban erősen jelen lévő költségvetési csalások háttérbe szorításához – jelentette ki megkeresésünkre Nádas Mihály, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

— Mit tart a magánbiztonsági ágazat legnagyobb eredményének az elmúlt tíz évben?
— Számos sikert könyvelhettünk el. A munkavállalókra nézve az elmúlt tíz év legnagyobb eredményének a kötelező kamarai tagság megszüntetését tartom. Kezdeményezésünkre az EU megállapította, hogy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló biztonsági őrök kötelező kamarai tagsága ellentétes az EU Alapokmányával, ezért a kormány 2011. december 31-ével ezt a kötelezőséget törvénnyel eltörölte.
Az ágazat legnagyobb szakmai sikere a bevezetett szolgáltatási rezsióradíj, aminek hatására a közbeszerzések területén emelkedőben vannak a megbízási díjak. A szabályozás nagy hibája, hogy nem érinti az ágazat jelentős részét, ezért a vállalási díjak is alacsonyabbak. A munka törvénykönyve szabálya szerint a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet tömörítő Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottságnak kellett volna egyeztetnie a kollektív szerződésről, és amint erről megszületik a megegyezés a bizottságon belül, akkor azt kiterjeszthették volna az egész ágazatra, és egyidejűleg meghatározták volna a szolgáltatási rezsióradíj minimális mértékét. Az ágazatért felelős minisztertől ezt követően kérhették volna az ágazati rezsióradíj kihirdetését.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán elindított felsőfokú magánbiztonsági és magánnyomozói képzés nagy sikernek tekinthető, általa létrejött a magánbiztonsági ágazat tudományos, kutatási és képzési bázisa.
Az ágazat érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetei között az elmúlt két-három év alatt kialakulóban van egy szoros szakmai egyeztetés a szakma további fejlődése érdekében. Mindezen pozitív változás ellenére az a véleményem, hogy komolyabban kellene venni a vagyonvédelmi törvény preambulumában foglaltakat. Ágazatunkban ugyanis az országos átlagot meghaladó a jogsértő vállalkozói tevékenység. A magánbiztonsági ágazatban fordulnak elő leggyakrabban foglalkoztatási szabálytalanságok és költségvetési csalások, amelyek az ágazat törvényben meghatározott eredeti céljával és rendeltetésével igencsak ellentétesek.

— Ön szerint melyek a legégetőbb, megoldást sürgető feladatok a hazai magánbiztonsági ágazatban?
— A szakszervezet azt látná járható útnak, ha a vagyon­őrök kötelező továbbképzését egy központilag meghatározott követelményrendszer, tananyag alapján, munkáltatói hatáskörben végeznék el, amit természetesen szigorúan ellenőriznének. A munkáltatónak a munkavédelmi törvény 54., 55., 56. paragrafusa értelmében amúgy is kötelessége rendszeres, illetve soron kívüli oktatásban részesíteni a munkavállalót, még a vagyonvédelmi törvényben foglalt változásokat is. A legtöbb munkáltató törvénykövető módon évente több alkalommal is oktatja dolgozóit.
Általános tapasztalat, hogy a vagyonvédelemmel foglalkozó társaságok tömegei végzik cégtemetőkben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a legnagyobb köztartozásokat felhalmozó cégeket tartalmazó feketelistáján is nagy számban találunk magánbiztonsági tevékenységet folytató vállalkozásokat. A vagyonvédelmi szolgáltatásokat nyújtó cégek munkatársai sok esetben fejlett biztonsági rendszereket működtetnek, érzékeny üzleti információkat birtokolnak, és személyes adatokat kezelnek. E körülményeknek a magánbiztonsági piac szereplői körének viszonylagos stabilitását kellene eredményezniük, szemben a mai állapotokkal. Az ágazat hatékonyabb hatósági ellenőrzésén túl a visszaélések megelőzését, a piac megtisztulását, illetve a magánbiztonsági ágazat szakmai színvonalának emelését szolgálná a részleges profilkényszer visszaállítása. E szerint a vagyonvédelmi cégek fő tevékenysége a vagyonvédelmi szolgáltatásnyújtás lenne, és melléktevékenységként bármivel foglalkozhatnának. Véleményünk szerint az elmúlt évek tapasztalatai fényében kijelenthető, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmt) megalkotásakor hiba volt a profilkényszer eltörlése.
Köztudomású, hogy az alvállalkozói láncolatok megszüntetése óta a munkaerő-kölcsönzés intézményével visszaélve játsszák ki a munkajogi szabályozást és az adókötelezettséget. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fő profilú, állandó munkaerővel rendelkező, stabil cégek szolgálják a megrendelők, a munkavállalók és végső soron az egész társadalom érdekeit. Az átmeneti jelleggel jelentkező nagyobb munkaerőigényt – például rendezvények biztosítása – más „fő profilú” cégek alvállalkozóként történő bevonásával lehet áthidalni, tekintettel arra, hogy csak az alvállalkozói láncolatok, nem pedig maga az alvállalkozás tiltott.
Meggyőződésünk, hogy a munkaerő-kölcsönzők alkalmazása a különböző visszaéléseken túl komoly biztonságkockázati tényező, és kizárásuk a magánbiztonsági piac tisztulásához vezetne.

— Ön szerint mi a megoldás?
— A szakszervezet továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy az ágazat speciális jellege szigorúbb hatósági felügyeletet követelne meg. Ez következik a hatályos jogi szabályozásból is, hiszen az Szvmt szerint a személy- és vagyonvédelmi tevékenység jelenleg is hatóságiengedély-köteles. A hatósági engedélyt a rendőrség adja ki. A rendőrség hatósági ellenőrzési jogkörében csak az Szvmt-ben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. Az adószabályok betartását értelemszerűen a NAV, a munkajogi szabályoknak való megfelelést a munkaügyi felügyeletek ellenőrzik. Az ágazatban uralkodó tarthatatlan állapotok ellenére jellemző módon mindegyik hatóság elégedett a saját ellenőrzési tevékenységével. Ebből az ellentmondásból következik, hogy az ágazat kifehérítése megvalósíthatatlan a hatósági ellenőrzési jogkörök koncentrációja nélkül. Ez a komplex hatósági ellenőrzési feladat nyilvánvalóan meghaladja a rendőrség kompetenciáját. Ezért indokolt lenne egy kifejezetten csak a magánbiztonsági ágazat hatósági felügyeletével foglalkozó, de tőle független professzionális csapat felállítása, amely hatékonysági és költségvetési finanszírozási szempontokat mérlegelve önálló szervként vagy akár a Belügyminisztérium, illetve az ORFK egyik szervezeti egységeként, akár főosztályi szinten is működhetne. Meggyőződésünk, hogy a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén egy jól felépített ellenőrzési terv szisztematikus végrehajtásával a megfelelő felkészültséggel rendelkező szervezet képes lenne a hatékony hatósági felügyelet megvalósítására.
Ezt az új hatóságot fel kellene jogosítani a vagyonvédelmi cégek teljes körű ellenőrzésére, ideértve az adó- és munkajogi szabályok ellenőrzését is. Ez az ellenőrzési jogkör természetesen nem helyettesítené, hanem csak kiegészítené a NAV, a munkaügyi felügyeletek és más társhatóságok által folytatott ellenőrzéseket. Szabálytalanság észlelése esetén ennek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet felügyelő hatóságnak lehetősége lenne a működési engedély felfüggesztésére, illetve súlyos jogsértés esetén visszavonására, miközben ezzel egyidejűleg az illetékes szervek (NAV, munkaügyi-felügyelet stb.) eljárását kezdeményezi. Így nem csupán a munkaadókat és munkavállalókat lehetne ellenőrizni, de minden egyéb olyan engedély meglétét és valódiságát is, amelyek a munkavégzéshez szükségesek. Ez a rendszer hozzájárulhatna az ágazatban erősen jelen lévő költségvetési csalások háttérbe szorításához.

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment